926. Az érdekek metszéspontjában
926. Az érdekek metszéspontjában

926. Az érdekek metszéspontjában

Huszonöt év után sem tudok betelni azzal, ahogy a társadalmi leszakadás jelenségeinek értelmezésével mindig újabb és újabb összefüggéseket találok. Ezek egy része a terepi munkából jön, olyan, ami a szakirodalomból nem tanulható, más része pedig épp egy-egy szakirodalmi fogalom kapcsán ad olyan szempontot, ami alapján felfedezek egy új összefüggést. Szóval, mindig jön valami, amit átszűrök az eddigi tapasztalatokon, és utána még  jobban értem ezt az egészet.  Most pl. az érdekek kapcsán kezdtem el gondolkodni. Mert olyan gyakran hallani: a gyerek érdeke, a családok érdeke, a nemzet érdeke, a döntéshozók érdeke, stb.  Bár így felsorolva olyan, mintha mind egy irányba mutatna, a valóságban azonban inkább ellentmondásokat látni, és nem ideális egységességet.  Vajon miért nem? Mi befolyásolja, alakítja, deformálja? Talán az, hogy az érdekek a belső és külső hatásokban formálódnak… és ez a társadalmi leszakadás szempontjából fontos kérdéseket vet fel.  A generációs szegénységben élő családok érdekeit a saját életstratégiájuk határozza meg,  és ennek sok ütközési pontja van az intézményrendszerben megfogalmazódó, ott által elvárt érdekekkel, amit persze a szakpolitika/politikai érdekei határoznak meg. Miért feszül vajon ekkora ellentmondás ebben az egészben?

Tovább olvasom

907. Küzdelem a tisztább környezetért
907. Küzdelem a tisztább környezetért

907. Küzdelem a tisztább környezetért

Azt talán mindenki megtapasztalta már, hogy ahol sok szemét van, ott könnyebben szemetelnek mások is. Nagy küzdelem nekünk is, hogy ne legyen lehangolóan szemetes minden. A házak zöme körül rendezett, vagy viszonylag rendezett már a környezet, ahol erősebb az önfenntartási képesség, ott mindig is rendezett volt, ahol ez gyengébb, nos, ott elég változtatos a kép. Van, ahol semmit sem tudunk hatni, és van, ahol szakaszosan.  A településeken a háztartási hulladék kukába gyűjtése és elszállítása persze nagy segítség, mi is segítünk intézni, ha valaki költözik, és nincs kuka, hogy legyen mihamarabb, mert így megakadályozhatjuk, hogy a ház körül gyűljön a szemét. Mert pontosan tudjuk, hogy az elszemetesedett telek mellett hamarosan ott lesz a hulladék az utcán is, mindenhol az árokban, ott lesz az elhagyott telkeken, a bokrok alatt, majd a településre vezető úton is. Ahol meg sok a szemét, ott hamar kialakulnak illegális szemétlerakók is, és a szomszédos településeken élők is azt gondolják, ha oda kiviszik, ahol már eleve van, az jó megoldás lehet. A szemét meg csak gyűlik…sok esetben veszélyes hulladékkal együtt. Nemrég ért minket az a döbbenetes felismerés is, hogy bevált gyakorlat a háztartási hulladék elásása. Ami környezeti szempontból vállalhatatlan, ráadásul akadálya, hogy azon a területen művelés alá fogja a kertet bárki, miközben erre is gyúrunk, a kiskert-programban.

Tovább olvasom

870. Évkezdés
870. Évkezdés

870. Évkezdés

Tegnap kint voltam Toldon… az alapítványnak itt van a pilotprogramja, a 13. évben vagyunk, az első etapot 20 évre terveztük. Mert a generációs szegénység kialakulása nem egy nemzedéké, a megoldásra is csak hosszú távon van esély. A teljesen értelmetlen egy-két éves projektek csak a pénzt viszik el. Azokat a szocializációs mintákat, amelyeket a családok átörökítenek, és amelyek ott tartják őket, abban a nyomorúságban, amiben a szüleik éltek, nem lehet egy-egy projekttel megszüntetni. Még elmozdítani sem… Ha úgy tűnik, van valamennyi hatás, és véget ér a projekt, a visszarendeződés mindig nagyon gyors. Azt hiszem, akik ezeket megoldásnak vélték (és vélik is), sosem mentek olyan közel a problémához, hogy megértsék a mélységeit. Magamon pontosan le tudom mérni ezt. Ma már én is nevetek a naivságomon, amikor azt hittem, elég adni, szükségleteket kielégíteni és lehetőséget nyújtani, és hipp-hopp bekövetkezik az attitűdváltás, és hirtelen mindenki önfenntartó, dolgos, pénzbeosztó, tanulni és dolgozni vágyó, a feketezónát elutasító, egészségesen élő, tudatos családtervezéssel bíróvá válik. 

Tovább olvasom

843. Gondolatok a falunap kapcsán
843. Gondolatok a falunap kapcsán

843. Gondolatok a falunap kapcsán

Második alkalommal szerveztük meg a falunapot, a kis zsákfaluban, ahol 12 éve elkezdtük a munkát. Ott, ahol szeretnénk egy működő közösséget csiholni, élhetővé tenni a szolgáltatáshiányos települést. Igen, Told az, sokak szerint így került fel a “térképre”, velünk, mert semmi sem hozta be a köztudatba korábban ennyire a nevét, hiába...

Tovább olvasom

822. A kríziskezelés kihívásai
822. A kríziskezelés kihívásai

822. A kríziskezelés kihívásai

A szociális munka fontos és nagyon kényes területe a kríziskezelés. Az Igazgyöngyben folyamatos ez is, 17 településen…Gondosan mérlegelünk minden kérést, meggyőződve a szükségességéről, egyeztetve az intézményrendszerrel. Hogy megakadályozzuk a nehéz helyzetek még nehezebbé válását, és a lehető legtöbb oldalról támogassuk az elmozdulásokat. Ezt csak együtt lehet, ha a hatások egymás...

Tovább olvasom

816. Két világ
816. Két világ

816. Két világ

Azt pontosan tudom, nekem is mekkora küzdelem volt magammal az elején, mire el tudtam engedni azt a viszonyulást, amivel egy másfajta szocializációval megjelentem ebben az egészben. Elég sok kudarc vitt odáig, hogy megértsem: nem annyi, hogy megmondjuk, mert felismertük, mit kellene másképp tenniük… Hogy pl. ki kellene takarítani, meg kellene...

Tovább olvasom

739. Visszatekintő blog egy kerek évforduló kapcsán
739. Visszatekintő blog egy kerek évforduló kapcsán

739. Visszatekintő blog egy kerek évforduló kapcsán

Tegnap voltam hatvan éves. A munkám a kezdetektől az oktatáshoz, kiemelten a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásához kötődött, az első felében az állami rendszerben, majd a civil szférában. 21 éve alapítványi keretek között, a művészetoktatásban, 11 éve pedig egy komplex esélyteremtő munka keretében, kiegészülve mással...

Tovább olvasom

591. Átörökítés
591. Átörökítés

591. Átörökítés

A múltkor egy kedves követőm, aki figyeli az írásaimat, az egyik blogom után írt nekem, hogy szerinte nem helyes az átörökített szocializáció kifejezést használnom. Mert pongyola és félreérthető az örökítés szó, ami genetikai alapú, míg ez egy bizonyos kulturális közegtől függő. Bár használják a kulturális öröklődés kifejezést, de szerinte ez...

Tovább olvasom