Címke: képessé tevés

Sokszor szeretném úgy érezni, hogy szilveszterkor tényleg lezárok valamit, és új tervekkel indulok a következő évnek. De ez nem ilyen… sokkal inkább egy folyamat az egész, amiben persze összegzünk, elemzünk, értékelünk, aztán tervezünk és dolgozunk tovább.  Gyakran újratervezünk, és néha annak is örülünk, hogy ebben a politikai klímában túléltük, megmaradtunk. Persze néha hibázunk is, folyamatos dilemma a kockázatok elemzése és vállalása. De előre kell menni, előre akarunk, fejlődni, jobban tenni a dolgunkat, jobban hatni.  Néha arra gondolok, milyen jó lenne egy olyan év, mikor nem azon kell dolgozni, hogy mérsékelni tudjuk a problémák okozta folyamatosan romló helyzetet, hanem a hangsúly átkerülhetne azokra az előremutató megoldásokra, melyek kiutat jelentenek, hogy látszana az alagút vége….csak egy kicsit. De ahhoz nem elég egy-egy gyerek, család, közösség problémáiban dolgozni, mert az egész egy olyan rendszerbe ágyazódott be, ami lehetetlenné teszi a megoldást.

Tovább olvasom

Elolvastam most egy könyvet, Carol S. Dweck Szemléletváltás (a siker új pszichológiája) című könyvét (HVG könyvek). Arról szól, hogyan lehet a rögzült szemléletmódot fejlődési szemléletűre változtatni. Afféle önfejlesztés ez részemről (szeretem az ilyen könyveket, mert tükröt is tartanak), de én az olvasottakat nemcsak saját magamon belül, próbálom értelmezni, hanem abban a közegben is, ahol dolgozom. Vagyis, a társadalmi leszakadásban, generációs szegénységben élőknél. Mindig találok megerősítéseket is, gondolatokat, melyeket ösztönösen már értelmeztem, sokszor más kifejezésekkel, de tartalmilag azonos pontokat találok benne. Ezek nagyon jók nekem mindig, visszaigazolásként élem meg. És persze mindig kapok ezekből új szempontokat is, melyek mentén újra és újra átgondolhatom a munkám fókuszait. Persze nem lehet mindent egy az egyben értelmezni, ez egy amerikai pszichológiaprofesszor műve, nyilván az ottani példák nem a mienkkel azonos társadalmi közegben születtek. Más az iskolarendszerhez való viszony, az értékelési rendszer, az életstratégiák is más motivációkkal terveződnek. És nem a társadalmi leszakadásra fókuszál a könyv.

Tovább olvasom

Mindig, minden probléma elemzésekor oda lyukadok ki, hogy ahol van valamiféle közösség, azonos értékrend, egymásra figyelő, támogató attitűd, ott a problémák megoldása is hamarabb körvonalazódik. Ahol magukra vannak hagyva az emberek, és az egyik napról a másikra élés, valamint a fogyasztói társadalom hatásával szembeni védtelenség miatt a pénz lesz az...

Tovább olvasom

A szociális munka fontos és nagyon kényes területe a kríziskezelés. Az Igazgyöngyben folyamatos ez is, 17 településen…Gondosan mérlegelünk minden kérést, meggyőződve a szükségességéről, egyeztetve az intézményrendszerrel. Hogy megakadályozzuk a nehéz helyzetek még nehezebbé válását, és a lehető legtöbb oldalról támogassuk az elmozdulásokat. Ezt csak együtt lehet, ha a hatások egymás...

Tovább olvasom

Az Igazgyöngy az első pillanattól kezdve közösségfejlesztési fókusszal dolgozik. Ahol nincs közösség, nincsenek közösségi szabályok, ott az egyéni túlélés sajátos viszonyokat teremt. Sajátos hierarchiát, ami még inkább bezárja a változás lehetőségét a családok számára. Az egyetlen fontosság a nyomorúságban az, hogy kinek, mi és mennyi van, ebbe szűkül bele a...

Tovább olvasom

A leszakadó kis falvakban, szegregátumokban jellemzően nincsenek szociális bérlakások, helyette viszont igencsak kusza tulajdonviszonyokat találhatunk. Az elhagyott ingatlanokra olyanok formálnak jogot, akiknek köze sincs hozzá, ám határozottan állítják, hogy a tulajdonos felhatalmazta őket, és beleköltözhetnek, kiadhatják, eladhatják, stb. Ami meg legálisan a tulajdonos nevén van, oda pedig mások jelentkeznek...

Tovább olvasom

Azt hiszem, egy közösség belső szabályainak kialakításánál két dolog fontos: a következetesség és a rugalmasság. No, meg persze a legfontosabb, hogy a szabályokat ők maguk alkossák meg, ne kívülről találja ki valaki, hogy mi az, ami jó nekik. Persze ahhoz képessé kell tenni a közösséget arra, hogy szabályalkotó és szabálytartó...

Tovább olvasom

Nem minden segítő tevékenység sikeres.  Amikor elemzem magamban, mi lehet egy-egy kudarc oka, egyre gyakrabban jutok oda, hogy a segítés mértékének meghatározása nagyon fontos. Nem szabad többet segíteni, mint amennyinek a feldolgozására képes az illető, csak annyit, amennyit úgy tud beépíteni, hogy az előre viszi. Ha ehhez nincs elég tudás,...

Tovább olvasom

Nagyon várom már a tavaszt. Nekilendülhetünk lassan a mezőgazdasági munkával is. A téli hónapokban hat helyi munkatárssal dolgoztunk, most elsejétől bővül a létszám hárommal, és ahogy beindul a fólia, reméljük, újabbakat is vehetünk fel. És persze sokan dolgoznak nálunk alkalmi munkavállalóival is. Közben egy távolabbi munkalehetőség is kibontakozni látszik, a...

Tovább olvasom

Amikor elkezdtem ezt a munkát, az egyik legszembeötlőbb az volt, hogy mindenki mindenkivel rosszban volt. Indulatosak voltak egymással, nemtörődömök, irigykedtek, hazudoztak, rágalmaztak, kiabáltak. És néha össze is...

Tovább olvasom