Amikor elkezdtük, még alig voltak támogatott családok. Sorban látogattuk végig a gyerekes családokat, feltérképezve, hol mire van szükség, hol kell leginkább a segítség. Már akkor is volt, aki elénk jött, és volt, aki nem jött ki a házból, sosem. De akkor még elgyőztük, bekopogtunk oda is. Ma már nem...
Január óta valami megváltozott. A családoknál a több éves munka már kiszámíthatóvá tette a problémák jelentkezését, tudjuk, ilyenkor a hideg, a megfázások, a falopások, a belvíz nehezítik a helyzetet a meglevő nehézségek...
Sokszor érzem azt, hogy az iskola kevés. Hogy nem vagyunk képesek, mi pedagógusok eleget adni, segíteni, változtatni. Mert ami otthon a zsigerekbe ivódik, az a...
Nemrég azt kérdezték tőlem, csak a pozitív hatásokkal tudoke gondolkozni. Tudom, vannak esetek, történések, amikor kellenek a szorítószabályok, hogy változzon valami. Nálunk is vannak hasonlók, hiszen azelvárások megjelennek a mi munkánkban is. De nem kényszerrel. Hanem a sajátdöntésükkel. Lehet, lassabb ez, lehet, hogy nem is mindenkinél célravezető, deén még mindig...
Nehéz. Amikor azt sújtja a baj, akit már igazán nem kellene. Aki a keveset is, az összekuporgatottat is elveszíti. És az esély az újrakezdésre szinte...
Nincsenek könnyű helyzetben. Azok a roma értelmiségek, akik az integrációért dolgoznak. Nem csak az oktatásügyben, hanem az egészségügyi, szociális területeken. Mert kívülről kell nekik súlypontozni, véleményt alkotni, miközben belül vannak. De már nem úgy vannak belül, mint azok, akikért...
Jóleső érzés, ha valamit sikerül megoldanunk. Valamit, ami évek óta húzódik, és segítség nélkül nem oldódott volna meg. Már táblázatot vezetünk. A megoldott, és a megoldatlan esetekről. Hátha körvonalazódik majd valami olyan tapasztalat, ami alapján máskor könnyebben megy...