Azt hiszem, mindannyian cipelünk gyermekkorban megélt, akkor ránk ható traumákat. Kinek több van, kinek kevesebb. Nem tudom, van-e olyan ember, akinek nincsenek ilyen dolgai, és ezért minden simán megy neki az életben, tökéletesen dönt minden helyzetben, konfliktusmentes a karrierjében és a szűkebb és tágabb kapcsolataiban is. Én -magamat is ideértve...
Nem tudjuk igazán beleképzelni magunkat a lakhatási szegénységbe. Mert ezt “megnézve” nem lehet, csak “megélve”, a mindennapokban. És akkor lenne igazi a kontraszt, ha ezt egy olyan közegből érkezve tenné meg az ember, ami...
Magamon is le tudom mérni a viszonyulásom/tudásom változását a bérekhez. Mert teljesen másképp viszonyul az ember, ha kapja, és máshogy, ha adja. Mikor az állami iskolában megkaptam az első fizetésem (ami akkor 3 ezer Ft körül volt) nem nagyon érdekelt, hogy a járulékok be vannak-e fizetve, vagy milyen kötelezettségeim vannak...
Valahogy kiürült ez az egész. Kiszorítósdi megy, ki az igazi magyar és ki nem az, külföldre meg olyan kinyilatkoztatások, ami egységes nemzeti viszonyulást hangoztat, miközben az országon belül az egységesség nem létezik, sokkal inkább a naponta megerősített kettészakadás,...
Ha az ember olyan személyekkel beszél, akik elköltöztek ezekről a keleti településekről, vagy akik nem itt élnek, de néha járnak erre a munkájából adódóan, szinte mindenki megfogalmazza, mennyire érzékelhető a leszakadás. A héten most két ilyen beszélgetésem is volt, az egyik egy volt tanítvánnyal, aki már nem itt él, csak...
