Írom ezt a blogot, egy olyan területről, ami valahogy nem jelenik meg a látható Magyarországon. Amiről sosem volt illendő írni, és manapság sem az. Amit takargatni kell. Amit nem lehet látni az újságokban, tv-ben, néha szól csak róla egy-egy híradás, valahogy a görcsös „minden rendben” bizonyítgatásában van minden. És ez...
Nehéz lesz most. Egyrészt, mert senki sem hitte, hogy ilyen hideg lesz. Másrészt, mert a hónap végére jön az ünnep. És nincs már most sem semmi pénzük. Nemhogy a hét végére…ünnepre…tojásra, vagy csokinyúlra. A sonka fel sem merül. Senkiben. A gyerekek négy nappal többet lesznek itthon, mint a hét vége....
Amikor elkezdtük, nem néztünk mást, csak, hogy mi hiányzik. És sok minden hiányzott ahhoz, amit az ember a normális életről gondol. Nem lehetett elnézni ruhátlan gyereket, egy tányérból a földön kézzel evő kicsiket, nem lehetett bírni, hogy éhesek voltak, tetvesek, hogy semmijük sem volt. Adtunk hát, nemcsak azért, mert nem...
Figyelem az egyházak és iskolák helyzetét, viszonyát. Érdekesen alakul. A kormányváltásig, pár üdítő kivételtől eltekintve ( pl. a Don Bosco iskolák, melyek a kezdettől kifejezetten a perifériára szorultak egyházi iskolája volt) ezeket az iskolákat leginkább az elitoktatás jellemezte. Küzdöttek is eleget, mikor az iskola felújítási pályázatok közoktatási esélyegyenlőségi tervekhez kötődtek,...
A két lány velem szemben ül a kora reggeli vonaton. Beszélgetnek. Iskoláról, pénzről, célokról. A beszélgetésükből kiveszem, hogy mindketten szakiskolába járnak, különböző településekre, csak az út egy részt töltik együtt. Szépek, csinosak, divatosak, már amennyire az olcsó kínai...
