Mostanában több olyan, főleg pályázati programmegbeszélésen voltam, ami az esélyteremtésre, hátránykompenzálásra irányult. A harmadikon kezdett gyanús lenni a dolog… és állt össze bennem újra egy összefüggés azzal kapcsolatban, hogy miért nem...
A lány valahogy közelebb került hozzám, mint a többi. Nem tudom miért, talán a nyomor, amiben élt, a háttér, ami nála volt, a kölcsönös szimpátia, vagy valamiféle hiú remény bennem, hogy vele majd sikerül megtörnöm a kört, ami bezárja őket, reménytelenül, esélytelenül,...
A héten elültek a gondok. Minden ment a maga útján. Rendben, konfliktus nélkül. Ilyen ez. Egyszer megbolydul valami miatt a falu, majd lenyugszik minden. Ha van türelem, és következetesség, hamar berendeződik újra minden. A nyomorúság együttműködésre késztet, ha a sodorvonal már látható. És nálunk azt hiszem, már látszik. Legalább is...
Pár napot távol voltam, a határon túli magyar pedagógusoknak tartottam továbbképzést Szabadkán. Itthon, a kollégáim és az önkéntesek segítségével ment minden tovább, táboroztatás, biobrikett, kertprogram, hímzés, főzőtanfolyam, baba-mama klub, stb. a tervek szerint. A héten még külön ajándékprogramunk is volt, egy kedves doktornő egészségügyi felmérésbe kezdett, megvizsgálta a gyerekeket, és...
