504. Az eddigi legszebb karácsonyunk
504. Az eddigi legszebb karácsonyunk

504. Az eddigi legszebb karácsonyunk

Az adventi időszakban végzett munkánk utolsó állomása mindig a toldi karácsony. Addigra végzünk a többi 16 településen, széthordjuk az élelmiszercsomagokat, ajándékokat, gyerekeknek, családoknak. Postáztunk is jó néhányat, mert sokan keresnek meg bennünket ilyenkor olyan falvakból, ahol nincs efféle segítő szolgáltatás.

Tovább olvasom

499. Kutatások és következtetések
499. Kutatások és következtetések

499. Kutatások és következtetések

Mostanában egyre többször érzem azt, hogy amire kutatók hivatkoznak, azt én nem, vagy nem úgy tapasztalom a valóságban. Nyilván nem vonom kétségbe, hogy az amerikai feketék, az indiánok, eszkimók, vagy az ausztrál aboriginek integrációja és a roma integráció között vannak párhuzamok, általában levonható következtetések, mégis…. valahogy úgy érzem, a világ sokkal gyorsabban változik, mint ahogyan ezt a kutatások következtetéseiben kimondott axiómaként látom.

Tovább olvasom

497. A hibáztatásról
497. A hibáztatásról

497. A hibáztatásról

Valahogy nálunk a politika része lett, hogy minden problémánál, ami felmerül, az első reakció, hogy ki a hibás érte? Megszoktam már, hogy beemelődött a nyelvezetbe korábban az „elmúltnyolcévezés”, most meg a „felhatalmazást kaptunk rá”, és már nem lepődök meg különösebben azon sem, ha a visszaélések kapcsán is így kezdődnek a mondatok: “és amikor ők…?!”

Tovább olvasom

496. Lefele a lejtőn
496. Lefele a lejtőn

496. Lefele a lejtőn

A legelkeserítőbb számomra, mikor képtelenség megállítani a lejtőn valakit, aki az orrom előtt kezdett lecsúszni. Felnőtteknél is nehéz ez, mert az, hogy az ő döntése, az ő felelőssége, ez könnyen kimondható, ám mikor az ember látja az okokat, a tudást, a képességet, mondjuk inkább úgy, az életutat, akkor változik a vélemény a felelősséget illetően.

Tovább olvasom