Azt már megszoktuk, hogy a nyomor szülte viszonyokban nem igazán lehet tisztán látni. Régóta gondoljuk, hogy csak az a biztos, amit mi látunk, hallunk, bár néha az sem tuti. A nyomorúságban az lett a legfontosabb szabály, hogy pénzhez jussanak. És ebben a játékszabályok már régen nem azok mentén az utak...
Egyre inkább látom, hogy mekkora baj a közösség válsága. Tudom, persze, ez most mindenütt jelenség lett, de a nyomor ezt még tovább tetézte. És írmagját sem látom már annak, hogy egy-egy faluban valaha emberek közössége élt. Akiknek közös céljaik voltak és együtt tudtak örülni...
„Képzelje el, hogy lakóhelye hófedte főterén áll egy csodálatos karácsonyfa … és képzelje el, hogy ez az Ön érdeme! Szeretné, ha ez valóra válna? Az adventi készülődés mindenki számára szeretetteljes, örömteli időszak, amikor egyre fontosabbá válnak az együtt töltött percek. Az E.ON országos pályázatot hirdet, amelyen a kisközösségeket kérjük, mutassák...
Nem tudom, hol könnyebb átvészelni a szegénységet…. Falun, vagy városon? Persze, sokan gondolják, falun ott a kert, lehet tartani ezt-azt, ami segít a mindennapi betevőt előteremteni. De az önfenntartás képessége a globalizációval, és a mezőgazdaság átalakulásával párhuzamosan minimalizálódott, most újra kell tanulni, építeni azt. Hiszen az öregek, akik még tudták...
