692. Rózsaszín máz
692. Rózsaszín máz

692. Rózsaszín máz

Már kezdek hozzászokni, hogy amikor a mélyszegénységgel kapcsolatban riportokat olvasok, azok többnyire csodás változásokról, sikerekről számolnak be. Na persze…- gondolom magamban ilyenkor, és azon morfondírozok, hogy a média nyomása viszi ebbe az irányba az illetőt, vagy egyszerűen el is hiszi, hogy neki minden megy….esetleg nem is olyan mély a probléma, ahol dolgozik, ám a cikkel általánosítják ezt, és kiterjesztik a mélyszegénységre is. Vagy egyszerűen tényleg jól csinálják, mi meg nem….bár akkor azt hiszem, ha ennyire sikeres programok futnak régóta, szerte az országban, akkor már rég megoldódott volna a probléma.

Tovább olvasom

688. Vége a tanévnek…

Nem volt egyszerű ez a tanév sem. Az alapítvány művészeti iskolájában hat településen 638 gyerek tanult, az általános iskolák több településen szegregáltak, vagy erősen szegregálódnak, így logikus, hogy nálunk is meghatározó a hátrányos helyzetűek aránya, bár mi gyúrunk is rá, hogy behívjuk őket ebbe a tevékenységbe. Mert pontosan tudjuk, mit jelent ez a fejlesztésükben. Sok olyan csoportunk volt az idén is, ahol a legjobb szándék ellenére sem tudtunk integrált osztályokat szervezni, és csak, zömében nem is hátrányos helyzetű, hanem halmozottan hátrányos helyzetű, roma tanítványunk volt. 

Tovább olvasom

640. Eredmények, kudarcok, kommunikáció
640. Eredmények, kudarcok, kommunikáció

640. Eredmények, kudarcok, kommunikáció

Sokszor írtam már arról, hogy mennyire dühít a rózsaszín kép, amit nagyon gyakran kommunikálnak szervezetek a generációs szegényekkel végzett munkával kapcsolatban. Hogy nem mer senki sem arról beszélni, milyen elképesztően nehéz ez az egész, hányszor kell újrakezdeni, hányszor hisszük azt, hogy már működik, aztán egy perc alatt leomlik minden, amit eddig felépítettünk.

Tovább olvasom

620. A társadalmi beágyazottság
620. A társadalmi beágyazottság

620. A társadalmi beágyazottság

Dolgozunk, sodornak bennünket a teendők, ám néha, többnyire valami felkéréshez, pályázathoz, támogató kereséséhez kapcsolódva muszáj összegző írásokat készítenem arról, amit csinálunk.  Amikor aztán ezek során átgondolom, mi változott az előzőhöz képest, mit látok jobban, tisztábban, milyen tényezők kerültek elő, amelyeket esetleg addig nem befolyásoltak, akkor mindig előrébb lépek a dologgal.

Tovább olvasom

509. A felelőtlenség felelőssége
509. A felelőtlenség felelőssége

509. A felelőtlenség felelőssége

Romlanak a tanulmányi eredmények. Mi is tapasztaljuk ezt, még azoknál is, akik plusz támogatást kapnak a hátrányaik kompenzálásához, legyen az ösztöndíj, vagy korrepetálás. Hallottuk ugye a múlt héten kormányzati szintről, hogy nem lenne itt baj, minden remekül halad, csak a szegregátumok iskolái lehúzzák az átlagot.

Tovább olvasom

453. Kudarc a sikerben
453. Kudarc a sikerben

453. Kudarc a sikerben

Sokféle program fut az országban, ami az esélyteremtésre irányul. Régebben azt hittem, én nem csinálom jól, mert senki sem beszélt soha kudarcokról. Ma már, miután sok projektet megismertem közelről is, fenntartással kezelem a túl „fényes” kommunikációt. Amire mindenki hajlamos. Számomra sokkal hitelesebb, aki elismeri, nem sikerül minden. Mert ebben a problémában nem sikerülhet mindig, minden.

Tovább olvasom

398. Visszatekintő
398. Visszatekintő

398. Visszatekintő

Megint eltelt egy esztendő. Ilyenkor az ember átgondolja, mi sikerült, és mi nem. Kicsit másképp, mint a politikai évértékelők, hiszen nekem nem kell kényszeresen bizonygatnom, hogy kizárólag a mi utunk a jó, a szép, és nincs az sem, akire mutogathatnék, mert előttünk ezt itt, így nem csinálta senki. Az elmúlt nyolc évben sem. Szóval, én lehetek reális, megtehetem.

Tovább olvasom