Tag: kommunikáció

Sokszor mondják nekem, hogy pesszimista vagyok, meg kiégett, vagy irigy, mert nem hiszem el mások gyors eredményeit, amit az integrációban felmutatnak. De ez egyáltalán nem így van….csupán ennyi év után jól látom a csapdákat, meg azt is, mennyire nem mindegy a probléma mélysége, és ezért nehezen hiszem, hogy valaki egy-két év alatt már megfordít sorsokat, tudva a biztos megoldást. Mert ha ez igaz lenne, már nem itt tartanánk. Nem romlana a helyzet, hanem javulna.

Tovább olvasom

Nem tudom, hogy a szegénység problémája miatt érzem kiélezettebben az útkeresést, vagy más miatt, de tény, hogy akár a magunk terepi munkájában keresem a megoldásokat, akár rendszerszinten nézem az állami irányvonalat, nagyon feszítőek az ellentmondások.

Tovább olvasom

Már kezdek hozzászokni, hogy amikor a mélyszegénységgel kapcsolatban riportokat olvasok, azok többnyire csodás változásokról, sikerekről számolnak be. Na persze…- gondolom magamban ilyenkor, és azon morfondírozok, hogy a média nyomása viszi ebbe az irányba az illetőt, vagy egyszerűen el is hiszi, hogy neki minden megy….esetleg nem is olyan mély a probléma, ahol dolgozik, ám a cikkel általánosítják ezt, és kiterjesztik a mélyszegénységre is. Vagy egyszerűen tényleg jól csinálják, mi meg nem….bár akkor azt hiszem, ha ennyire sikeres programok futnak régóta, szerte az országban, akkor már rég megoldódott volna a probléma.

Tovább olvasom

A héten hívott egy kedves ismerős, aki társaival adományokkal próbál segíteni egy nehéz sorsú településen, hogy egy riport kapcsán, ami ehhez kapcsolódva vele készült, kellemetlen helyzetbe került. Mert a falubeliek egy része negatívan élte meg a település körüli hírverést, és ennek hangot is adtak a közösségi médiában. Elkeseredett volt, hiszen segíteni akart és akar, de most, ebben a helyzetben tanácstalan. „Mit lehet most tenni?”- kérdezte tőlem.

Tovább olvasom

Furcsa kettősséget élek meg. Miközben a munkánk hatására sikeresen változik a kommunikáció a kis faluban, a társadalmunkban meg egyre durvább gyűlöletbeszéd terjed. Mindkettőt belülről látom.

Tovább olvasom

Sok mindenben mások. A kommunikációban is. Mikor elkezdtük, már akkor nyilvánvaló volt, hogy ebben is kell valami változás, valamiféle elmozdulás, mert az integrációt ez is hátráltatja. Nemrég hallottam egy gyülekezeti vezetőtől, hogy jobb, ha külön vannak, mert túl hangosak, és nekik, a nem cigányoknak más elképzelésük van a lelki gyakorlatokról is.

Tovább olvasom

Azt mondták, emlékszem, azért (is) kell az oktatás átszervezése, hogy egyforma legyen a színvonal. Hogy ne legyenek az országban, akik alacsonyabb szintű oktatást kapnak. Hogy kiegyenlítsék végre az esélyeket.

Tovább olvasom

Ritkán teszek ki a blogban levelezést. De most újra megteszem. Azért, mert szerintem pontosan mutatja azokat a dolgokat, ami miatt itt tartunk. Egyfelől az átgondolatlanságot, másfelől az indulatot. És azt hiszem, nemcsak a cigánykérdéssel vagyunk így… hanem egyre több területen.

Tovább olvasom

Azt hiszem, ez hiányzik legjobban. Hogy nem tiszteljük egymást. Sőt, ha lehet, provokáljuk. És ezzel elzárjuk a pozitív hatások lehetőségét is.

Tovább olvasom

rtam már többször a szülői szeretettel kapcsolatban. Olyat is, hogy a kicsiket mindenekfelett imádják, és olyat is, amikor embertelen módon büntetik saját gyermekeiket. A gyerekek viszonya a szülőkhöz legalább ennyire összetett. Lemodellezi a felnőttekét.

Tovább olvasom