867. Sajátos nevelési igényű gyermekek a rendszerben
867. Sajátos nevelési igényű gyermekek a rendszerben

867. Sajátos nevelési igényű gyermekek a rendszerben

Ha valaki beüti a google-ba, hogy növekszik a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akkor évekre visszamenőleg hasonló tartalmú cikkeket olvashat, szakmai elemzéseket, jelzéseket nemcsak a számadatokról, hanem arról is, hogy kevés a szakember, a forrás, és nem biztosított megfelelően a gyerekek fejlesztése. Sehol sem egyszerű a helyzet, de a szolgáltatáshiányos leszakadó térségekben, a szegregátumokban, ahol gyakran maguk a szülők is érintettek, ott nagyon erősen látszik a baj. Van olyan szegregált osztály ma, ahol 19 gyerekből 14 integrálható SNI (sajátos nevelési igényű), vagy BTM tanuló. A tanító, aki nem gyógypedagógus, aki mellett nincs fejlesztőpedagógus, pedagógia asszisztens, hogy tudna megfelelni a rá nehezedő elvárásoknak?

Tovább olvasom

842. A funkcionális analfabetizmus
842. A funkcionális analfabetizmus

842. A funkcionális analfabetizmus

Nemrég posztoltam erről egy valós történettel illusztrálva a témát, a facebookon. De azt hiszem, megéri egy kicsit itt is kibontani azt az összetett problémát, no meg azt a rosszul működő struktúrát azokkal a működési mechanizmusokkal, melyek hatására nem csökken, sőt, szerintem nő a funkcionális analfabéták...

Tovább olvasom

787. Szocializációs minták
787. Szocializációs minták

787. Szocializációs minták

Gyakran hivatkozok erre a kifejezésre, terepi tapasztalatok alapján, értelmezve különféle viszonyulásokat, reakciókat, amelyek a szegénységhez kötődnek.Talán most, a pandémia kapcsán azért mindenki számára érzékelhető volt, hogy a család mellett mennyire fontos, gyerekekre ható tényező az iskola, a kortárs közösség is. E mellett hat még más is, azok az üzenetek, amelyek...

Tovább olvasom