875. Lányok, asszonyok
875. Lányok, asszonyok

875. Lányok, asszonyok

Furcsa egy munka ez. Az örömben is mindig ott van a keserűség. A mosoly mögött is ott van a kérdés: miért van erre szükség, miért kell ennek így történnie? Szóval lehetne mosolyogni, jót teszel, visszacsatolást kapsz, öröm adni, megoldani…. mégis fáj. Mert érzi az ember, hogy méltatlan a helyzet, nem így a normális. Nem így kellene. Hozzám bújik a kicsi az iskolában, belefúrja a fejét a pulcsimba, olyan közel, ahogy csak bírja, hallom, amint hosszasan szívja be a levegőt, látom, ahogy lehunyja a szemét, közben szorítja a derekam, majd mosolyogva felnéz: neked mindig olyan jó szagod van….

Tovább olvasom

836. A fókusz áthelyezése
836. A fókusz áthelyezése

836. A fókusz áthelyezése

Pénteken hallgatókkal beszélgettem a Szegedi Egyetemről, van egy képzés a hálózati munkáról, esélyteremtésről, melybe mi is bekapcsolódtunk.  Egy ponton felmerült egy kérdés, egyikük esetelemzése kapcsán, hogy valami most azért történt úgy, mert roma volt az illető, vagy azért, mert a szegénységben sajátos szocializációs mintákat kapott. “Jó kérdés.”- mondta a hallgató, mikor rákérdeztem - “Talán mindkettő.” Innen indult el a beszélgetés erről, amiről szerintem nagyon fontos gondolkodni. Én magam is folyton visszatérek hozzá, mert én is formálódok ebben a munkában, és a társadalmi közeg is változik, amiben ezt az egészet folyamatosan értelmezni kell.

Tovább olvasom

806. Az “énkép” és ami mögötte van
806. Az “énkép” és ami mögötte van

806. Az “énkép” és ami mögötte van

Az, hogyan lehet jól változást előidézni és támogatni az egyén viszonyulásában, a generációs szegénység elleni munka legnagyobb kihívása. Kényszerítve nem lehet, vagyis nem érdemes. A kikényszerített változásoknál ugyanis nagyon sokáig fent kellene tartani a kényszert, hogy az tartós, beépült változást hozzon, különben a kényszer megszűnésekor visszaáll az eredeti állapot. A...

Tovább olvasom

803. Szeptemberi találkozások
803. Szeptemberi találkozások

803. Szeptemberi találkozások

Az Igazgyöngynek, mivel az egész modell az oktatásból indul ki, mindig van egy tanév rendjéhez igazodó munkarendje… A gyerekek vannak mindig fókuszban, és a legnagyobb számban az iskolások vannak körülöttünk, így ahhoz igazodunk, szünetekkel, szabadidős programokkal és a munkatársak szabadságolásával...

Tovább olvasom

792. A szegénység etnicizálása
792. A szegénység etnicizálása

792. A szegénység etnicizálása

Azt, hogy a 19.századi szegénységeszmény él sokakban, a „tisztes szegénység” képe, a sorsát elfogadó, a családjáért küzdő, takarékoskodó, tiszta, dolgos, szerény, alázatos, hálás ember képe, azt régóta látom. Sokszor írtam már itt arról, hogy a 21.századi szegénység már nem ilyen, áthatja a fogyasztói társadalom, a világ változásai, és egyszerűen másképp...

Tovább olvasom

788. Közös jövő
788. Közös jövő

788. Közös jövő

Nemrég elengedtem a roma érdekvédelem területét, írtam már erről, túl sok konfrontációt okozott nekem, minden szinten és mindenkivel. Bár korábban harciasan kiálltam én is ezért, igazából sosem az volt nekem a kérdés a gyerekszegénység elleni munkában, hogy valaki cigány-e vagy sem. Az évek során egyre biztosabban láttam, hogy amiben én...

Tovább olvasom

787. Szocializációs minták
787. Szocializációs minták

787. Szocializációs minták

Gyakran hivatkozok erre a kifejezésre, terepi tapasztalatok alapján, értelmezve különféle viszonyulásokat, reakciókat, amelyek a szegénységhez kötődnek.Talán most, a pandémia kapcsán azért mindenki számára érzékelhető volt, hogy a család mellett mennyire fontos, gyerekekre ható tényező az iskola, a kortárs közösség is. E mellett hat még más is, azok az üzenetek, amelyek...

Tovább olvasom