A tehetséggondozás központi kérdés ma a közoktatásban, sajnos a felzárkóztatás, esélyteremtés nem kap töredéknyi hangsúlyt sem. Emlékszem, egyszer írtam valahol arról, milyen jó lenne, ha az un. Tehetségpontok Hálózata mellett lenne egy Esélypontok Hálózat is, ami a szegénységben élőkre fókuszál.
Hallgatom sok fórumon, hogy a tehetséggondozás módszertani háttere milyen szépen fejlődik, milyen rendszereket fejlesztenek a mérésekre. Létezik már óvodai tehetséggondozó program is, ami szuper, hiszen minél hamarabb figyelünk fel a tehetségekre, annál nagyobb az esély a kiteljesedésre.
Minden gyermek tehetséges valamiben, mi is erre építünk, próbáljuk átgyűrűztetni a pozitív hatásokat a többi területre.
Az, hogy a kistelepülések iskoláit érdemes-e megtartani, vagy sem, sokat vitatott kérdés.
Akik oktatási szolgáltatásként tekintenek rá, több szempontból is indokoltnak látják a megszüntetésüket. Nem lehet nem gazdasági szempontként értelmezni, egyszerű a képlet, kevesebb a gyerek, a nyolc osztályra előírt szakos nevelők bére a tanulólétszámhoz viszonyítva nagyon sok többletköltséget igényel. Én is pontosan tudom, iskolaigazgatóként, meddig gazdaságos egy csoportlétszám, amit fenntartói szemmel is muszáj nézni.
Nagyon érdekes így is ránézni erre az egészre. Hogy az ember látja a gyerekeket az iskolában, és jó ideje foglalkoztatja a szüleiket, a társadalmi vállalkozás keretében. Kicsit érintettem most ezt a témát az ofoe oldalán (https://osztalyfonok.hu/7102/), de szeretném itt bővebben kifejteni ezt a...
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik filmjének, egy marokkói helyszínű dokumentumfilm (a Remény iskolája), nagykövetének kértek fel, amit örömmel el is fogadtam. A filmmel kapcsolatos gondolataimról írtam is, szerintem a jövő héten kint lesz az ofoe oldalán, de azt hiszem, érdemes még gondolkodni a felmerülő kérdésen, itt...
A pedagógiában a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyaránt meghatározó, egymást nem kizáró, sőt támogató folyamat. Ha a mai oktatást nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, a kettő igencsak elválik egymástól, és a tehetséggondozás kap nagyobb teret, támogatást, elismerést, és ez mindenben így van, kiegészítő programokban, díjakban...
Amikor 20 éve az alapítványt alapítottam, még csak az oktatásban gondolkodtam. Nagyobb pedagógiai szabadságot szerettem volna, gyermekközpontúbb, és esélykiegyenlítőbb iskolát, olyat, ahol a művészettel fejleszthetek, nevelhetek. Az első tíz év ebben telt, csapatépítés, hálózatosodás, módszertani fejlesztések, azok rendszerbe állítása. Tulajdonképpen ma is rendkívül fontos pillér a munkánkban, innen indult sok...
A szeptember mindig nagyon nehéz. Idő kell, mire visszarázódnak a gyerekek az iskolába, mire képesek azok között a szabályok között működni, amit vagy a rendszer ír elő, vagy mi alkotunk meg, sok esetben velük együtt, közösen. A pedagógusnak nálunk ilyenkor a legnagyobb feladata tudatosítani a kereteket, amelyek között a gyerekekre...
Mikor kezdtem ezt a blogot, gyakori volt az iskolánkban, hogy az órákra, főleg ilyenkor, mikor az idő téliesre fordult, vittünk magunkkal gyerek-kabátokat és cipőket is. Mert sokszor kellett a felfeslett sportcipőt lecserélni egy csizmácskára, a két számmal nagyobbat megfelelő méretűre, és kabátot, vagy zoknit adni arra a gyerekre, akinek nem...
Figyelem, és próbálom megérteni, hogy a többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban miért megy folyamatosan lejjebb minden, hogyan hat a kezelhetetlen problémahalmaz a pedagógusokra, és az ő reakcióik hogyan hatnak vissza a gyerekekre, mélyítve tovább azt a helyzetet, ami már így is fokozhatatlannak...
Lezártuk a tanévet az Igazgyöngyben. Sikeresen, amit jelez nemcsak a facebookon rengeteg like-ot kapott Álmaink c. nagyméretű festmény-projektünk, hanem az a rengeteg díj is, amit a tanítványaink elnyertek a külföldi és a hazai gyermekrajzpályázatokon. Nem is hittünk a szemünknek, amikor összeadtuk: 269 díj (ebből 43 nemzetközi), 288 elismerő oklevél, és...
