Pénteken hallgatókkal beszélgettem a Szegedi Egyetemről, van egy képzés a hálózati munkáról, esélyteremtésről, melybe mi is bekapcsolódtunk.
Egy ponton felmerült egy kérdés, egyikük esetelemzése kapcsán, hogy valami most azért történt úgy, mert roma volt az illető, vagy azért, mert a szegénységben sajátos szocializációs mintákat kapott. “Jó kérdés.”- mondta a hallgató, mikor rákérdeztem - “Talán mindkettő.” Innen indult el a beszélgetés erről, amiről szerintem nagyon fontos gondolkodni. Én magam is folyton visszatérek hozzá, mert én is formálódok ebben a munkában, és a társadalmi közeg is változik, amiben ezt az egészet folyamatosan értelmezni kell.
Nemrég elengedtem a roma érdekvédelem területét, írtam már erről, túl sok konfrontációt okozott nekem, minden szinten és mindenkivel. Bár korábban harciasan kiálltam én is ezért, igazából sosem az volt nekem a kérdés a gyerekszegénység elleni munkában, hogy valaki cigány-e vagy sem. Az évek során egyre biztosabban láttam, hogy amiben én...
Mikor olyanokkal beszélgetek, akik messze élnek ettől az egésztől, mindig azt érzem, annyira más szférában mozgunk, hogy el sem tudják képzelni, mit jelent ez, mennyire értelmezhetetlen itt az, ahogy ők gondolkodnak az életről, a lehetőségekről. Folyton azon töröm a fejem, hogy tudnám jobban megértetni ezt…. Most újra teszek egy kísérletet....
Ez a mondat a héten egy cégek és civilek kapcsolatáról szóló beszélgetésen hangzott el, de hallható már egy ideje máshol is. Nem tudom, kitől származik, de szellemes megfogalmazása annak, hogy nem igazán kedvelt téma, az, aki emlegeti, hamar láthatatlan falak között találja magát. És inkább cikinek érezheti, ha ezt...
A szép kis észak-magyarországi faluban, ahol nemrég megfordultam, gyönyörűen felújított parasztházak sorjáztak az utcán, sok vendégház is, sok pedig olyan tulajdonosé, akik máshol élnek, és megengedhetik maguknak, hogy legyen egy házuk itt is, ebben a festői környezetben. Egy kávé adta véletlen lehetőséget kihasználva a helyiektől érdeklődtem a faluról, hányan élnek...
Vannak civil szervezetek, akik azt vallják, nem kell törődni a tágabb közeggel, amiben dolgozunk, pláne nem az intézményrendszerrel, vagy a szakpolitikai szinttel, tenni kell a dolgunkat azért a közösségért, amelyért dolgozunk, és majd aztán észreveszik a körülöttünk levők is, hogy ez így jó, így...
Azt mondják a szakemberek, ha a gazdasági helyzet nem túl jó, akkor általánossá válik a bűnbakkeresés, hiszen a helyzet miatt hibáztatni kell valakit. Az emberek egy része ma meg is találja ezt a cigányokban, és az általánosítás kelepcéjében egyre inkább gyűlöletté formálnak magukban mindent, ami velük...
Sokáig figyeltem a hierarchizálódást a közösségekben. Ezernyi dolog befolyásolja, ami településenként is más. Az alap, a nem cigány és cigány viszonylat persze nyilvánvalóan érzékelhető berendeződés mindenhol. De ez még tovább tagozódik. Őslakosnak vagy betelepülőnek lenni nem ugyanaz a falvakban. Akkor sem, ha az odaköltözés már több mint tíz éve történt....
Féltem a hazajövetelétől. Egy hónap Pannonhalmán, az egyik legjobb egyházi középiskolában sok idő. Milyen lesz majd a találkozás az otthonnal? Minek lesz majd nagyobb az...
