Sok harcom volt már ezzel a témával, és rendre alulmaradtam. Ma is kiabálok persze, van most is órám szegregált tanulócsoportban, pontosan ismerem a problémát, annak minden beágyazottságával.
Néha felbukkan döntéshozói szinten is a téma, hiszen a kötelezettségszegési eljárás elvár némi intézkedést, most újra olvashattunk a törvényjavaslatról, ami 10%-os forrásmegvonással illetné a meghatározott mértékben szegregáló hatású iskolákat. Nyilván itt sem volt társadalmi egyeztetés, bár már ez is rég csak a látszat miatt működtetett valami, és nem lehet kétségünk arról sem, hogy a napokban elfogadják, a diszkriminációellenes intézkedéscsomag részeként.
A legnagyobb bajom ezzel most is az, hogy látszatmegoldásnak tartom, olyan, mintha történne valami, de a valóságban magában a problémában nem lesz változás. Marad a megoldás az adminisztratív területen, vagy egy-egy apró elmozdulásból kommunikálnak általuk rendszerszinten értelmezett megoldást, amit mindig elő lehet rántani, ha kritika van, mint pl. a szerzetesrendek hhh-s iskoláit az egyházi iskolák szegregáló hatásának elfedésére.
A kedd-szerdai Civil Sugárút rendezvényének keretében tartottam egy rövid előadást, a sok sebből vérző oktatási rendszerünk egyik sebéről, a szegregációról. Feltettem a facebookra a szöveget, de többen jelezték, hogy linket szeretnének, mert a tovább-osztásra így jobb lehetőség nyílik. Felteszem hát ide is, a blogba.
Akik érintett pedagógusok, és szegregált iskolában tanítanak, nekik biztosan megerősítő lesz olvasni. De akik nem, azoknak is elgondolkodtató lehet. De legjobban azt szeretném, ha mindenki úgy olvasná, hogy közben a jövőre gondol. És ne arra, hogy éppen most neki mi a jó. A rossz dolgok gyakran azért történnek meg, mert későn gondoljuk azt, hogy ebből rossz sülhet ki. Utólag mindig világosabban látszik minden. De akkor már késő. Visszarendezni mindent sokkal nehezebb.
Az Igazgyöngyöt 1999-ben alapítottam. Az első tíz évben még csak az iskolán belül kerestem a lehetőségeket a társadalmi leszakadás mérséklésére, majd elkezdett kibővülni a munka, esélyteremtő stratégiává, melynek pilotprogramja Toldon kezdődött, 12...
Ha az ember olyan személyekkel beszél, akik elköltöztek ezekről a keleti településekről, vagy akik nem itt élnek, de néha járnak erre a munkájából adódóan, szinte mindenki megfogalmazza, mennyire érzékelhető a leszakadás. A héten most két ilyen beszélgetésem is volt, az egyik egy volt tanítvánnyal, aki már nem itt él, csak...
Valamikor fiatal koromban olvastam Goldingtól A Legyek Ura című könyvet. Most eszembe jutott, azt hiszem, újra kell olvasnom, mert azóta más aspektusból is tudom nézni ezt az egészet.Sokszor írtam már, mennyire meghatározó ebben az egész probléma- halmazban amiben dolgozunk, a család, milyen rettentő nehéz hatni kívülről a családban átörökített...
A szeptember mindig nagyon nehéz. Idő kell, mire visszarázódnak a gyerekek az iskolába, mire képesek azok között a szabályok között működni, amit vagy a rendszer ír elő, vagy mi alkotunk meg, sok esetben velük együtt, közösen. A pedagógusnak nálunk ilyenkor a legnagyobb feladata tudatosítani a kereteket, amelyek között a gyerekekre...
A pedagóguslélek az utóbbi időben erős negatív hatásokkal kell, hogy megküzdjön, főleg a leszakadó térségekben. Az oktatási szegregáció hatása öngerjesztő folyamat, a minta nélküli osztályokban, a csak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulási nehézségei, konfliktusai, mindaz a problémahalmaz, amit behoznak az iskolába, lassan ölő méregként hat a pedagógusra. A mérgezett lélek...
Sok csodás pillanatot kaptam már a munkám révén az élettől, sok fantasztikus emberrel kerülhettem kapcsolatba. Minden találkozás tanított, megerősített, segített abban, hogy jobban értsem, lássam a szerepem, azt, hogy mivel van dolgom, és mivel nincs, mire kellene erősebben koncentrálnom, vagy mit kellene elengednem, hogy az ügyet, amire feltettem az életem,...
Milyen lesz ez a tanév? Biztosan nem lesz egyszerűbb, mint a korábbiak. A szegregált oktatás nem szűnik, sőt, egyre határozottabb jellemzője lesz a leszakadó térségeknek. Oktatási deszegregációs törekvéseket nem látni, félrefordulás, elhallgatás van, mintha nem létezne a dolog. A kaposvári program, ami pilotja lett volna a megyei jogú városok esetében...
A hét eseménye volt, hogy aláírtunk egy megállapodást, melyet a helyi kormányzati, egyházi és civil szereplők (három településen), valamint az EMMI és a Tiszántúli Református Egyházkerület is fontosnak talált és el tudott fogadni, így a bihari térség társadalmi kohéziójában és integrációjában egy hivatalos együttműködés veszi...