134. Ide nem ülsz!
Nem tudom, mikor oldódik ez meg. Hogy mikor tudjuk végre előítéletek nélkül elfogadni a másikat. Vagy legalább elviselni. Már az is jó lenne.
Month: 2010 október
133. Még egy nehéz család
Van, akit el kellene engedni. Túl sok az ellenünk dolgozó tényező. Valami mégis újra visszahúz. Reménykedek, hátha mégis lehet valamit tenni.
132. Iskolai étkezés
A hátrányos helyzetű kicsiknek ingyen jár az általános iskolában az étkezés. A nagyoknak 50%-os térítési díj kötelezettséget ír elő a törvény. Nem tudom, amikor ezt megalkották, mi volt a szempont. Mert attól nem változik a család anyagi helyzete, hogy a gyerek idősebb.
131. Nyiratkozás
A negyedik hetet kezdték hiányozni az iskolában. Mind a négy gyerek. Hiába a figyelmeztetés, a kérés. Muszáj volt a dolgot megcsinálni. Különben még most sincsenek suliban.
130. Három hét sötétség
Három hétig voltak áram nélkül. Az asszony és az öt gyerek. Sikerült megoldani. De úgy tűnik, a rendszerben még nem lett volna ott a megoldás lehetősége.
129. Szakemberek
Sokszor szembesültem már ezzel, mióta próbálkozom. A szakemberek előítéletességével, sztereotip gondolkodásával. Azokéval, akiknek a munkája elképzelhetetlen némi elfogadás, tolerancia nélkül. Mert csak akkor lehet sikeres. Vagy ez nem is annyira fontos?
128. Kudarc
Amikor kezdem azt hinni, hogy alakulnak a dolgok, mindig történik valami, ami mutatja: a probléma bonyolultabb annál, hogy egy pillanatra is hátradőlhessünk.
127. Villany nélkül
Már a második hete vannak áram nélkül. Az asszony és az öt gyerek. Már egyszer pár hónapja ugyanilyen helyzet volt. Akkor is kikötötte az órát az áramszolgáltató. De akkor még sikerült visszarendezni a dolgokat
126. Megint a fejtetű….
Minden tanévvel újra kezdődik. És megoldás újra nincs. Megint eljárások vannak, kipipálva, hogy megtörtént, addig követve, amíg a törvény előírja. Utána már senki nem tehető felelőssé. Ja, dehogynem: a szülő. Eddig eljutunk minden évben. De ettől semmi nem változik.