Nemrég posztoltam erről egy valós történettel illusztrálva a témát, a facebookon. De azt hiszem, megéri egy kicsit itt is kibontani azt az összetett problémát, no meg azt a rosszul működő struktúrát azokkal a működési mechanizmusokkal, melyek hatására nem csökken, sőt, szerintem nő a funkcionális analfabéták...
Vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem tudunk fogást találni a problémán. Sem a szülők, sem az intézményrendszer, sem mi, civilek, nem tudunk megoldást. Persze amíg nincs baj, addig mindenki megvonja a vállát. Ha baj lesz, nos, hát akkor jön az egymásra mutogatás, a “ki a felelős?”...
A pedagóguslélek az utóbbi időben erős negatív hatásokkal kell, hogy megküzdjön, főleg a leszakadó térségekben. Az oktatási szegregáció hatása öngerjesztő folyamat, a minta nélküli osztályokban, a csak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulási nehézségei, konfliktusai, mindaz a problémahalmaz, amit behoznak az iskolába, lassan ölő méregként hat a pedagógusra. A mérgezett lélek...