Month: 2012 március

Ez is része a problémának. És nem nagyon látom, mit lehetne ellene tenni.

Tovább olvasom

Megnyitottuk hát a  honlapunkon a szociális webshopot. Egy hete. Nagyon messziről indultunk, mire eljutottunk idáig. Most izgatottan várunk minden napot…és leírhatatlan öröm számunkra minden újabb megrendelés.

Tovább olvasom

Amikor a pedagógus beszélget a gyerekkel, csak úgy, mert hallgatni szeretné, mit gondol az életről, nagyon megérezhet valamit. Valamit, amit nehéz megfogalmazni. De nagyon igaz rá, hogy  “ha van sors, hát nagyon hamar elkezdődik”.

Tovább olvasom

Civilként az embernek létfontosságú lehetőségek a pályázatok. Nem panaszkodom, elég jó aránnyal nyernek a beadott projektjeink, most is volt, ami sikerült, de volt olyan is, ami nem. Amire nem kaptunk elég pontot.

Tovább olvasom

Emlékszem, mikor a közoktatási esélyegyenlőségi terveket készítettük az önkormányzatokkal, volt egy táblázat. Bizonyos szolgáltatások eléréséről. Volt olyan oszlop benne pl. hogy korai fejlesztés, ha 50 km-en belül elérhető, akkor rendben. Volt olyan is, pl. hogy családsegítő, ha társulásban is, de volt, megint pipa, stb.

Tovább olvasom

Amikor elkezdtem, még én is másképp gondoltam. Pl. hogy ezekben a mélyszegénységben élő közösségekben a mentálhigiénés programok a legfontosabbak. De hamar rájöttem, semmi sem hoz olyan látványos javulást, mintha értelmes, teremtő munka körvonalaz valami jövőt számukra.

Tovább olvasom

Sokszor mondom, hogy én is csak próbálkozom. Nyilván vezet valami elgondolás erről az egészről, amihez az eddigi életemben, munkámban tapasztalatot szereztem, és valami belső iránytű…. de sosem tudom azt mondani, hogy megtaláltam a tuti megoldást.

Tovább olvasom

Amikor nyolcadik után az apja arról mesélt, házról kellene gondoskodni a lányának, hiszen hamarosan férjhez megy, hisz’ már 15 éves, nevetve mondtam: ugyan már, ráérnek még ezzel. Ő is velem nevetett. Udvariasságból.

Tovább olvasom

Az idén jelentkeztek hozzánk, hogy szeretnének rajzolni. A középiskolás fiú és a lány. Egy házban laknak, gondoltam, testvérek. Aztán egy beszélgetésből kiderült, hogy nem. Ők, egy pár. Együtt élnek. Sajátosan egyesítenek cigány hagyományt és modern kort.

Tovább olvasom