Pár napja keresett minket egy fiatalasszony. Segítsünk neki, hogy megkaphassa ő is a CSOK-ot, és lakáshoz juthasson. Három gyereke van, a legkisebbel még gyesen, hamarosan jön a negyedik, egyedül neveli őket, még gyerektartást sem kap, tanulatlan, sosem dolgozott, sokan, mint más, hasonló helyzetben levő, ő is a szülőkhöz költözött vissza...
Írja nekem a héten egy kedves, jó szándékú, ám az egészet nehezen értő támogató, hogy kitalált valamit, aminek az a célja, hogy a gyerekeket rádöbbentse, tanulniuk kell. És ehhez szerinte az jó út, ha olyan közegbe visszük őket, kirándulni, ahol látják, máshogy élnek gyerekek, családok. És akkor, ott, majd...
Mivel nagyon sokan az élethelyzetük folytán nem tudnak elköltözni oda, ahol a megélhetés feltételei biztosítottak, folyamatosan keressük a foglalkoztatás lehetőségeit. Ott, ahol ép eszű ember ilyesmiben nem gondolkodik. Ez talán a legnehezebb része a...
A legtöbb erejét vesztett, reménytelen kistelepülésen, a településtől leszakadó utcákban, zömében szegregátumban élő család nem alkot már közösséget és nem képes kitermelni magából olyan embert, aki változást hozhat. A szülők tanulatlanok, a hivataltól („tanácsházától”) függésben élve szocializálódtak, ott mondják meg, mit kell csinálni, és hogyan. A miérteken nekik nem kell...
Sokszor kérdezik tőlem, mi a legfontosabb tanácsom, ha valaki hasonlóba kezdene. Sok dolgot lehetne felsorolni, de azt szoktam mondani, talán a legfontosabb a türelem. Nem lehet ebben rohanni, meg kell érteni őket, látni, hol kell segíteni, hagyni, hogy kialakuljon bennük valami, hogy ők lépjenek, álljanak ki magukért, hagyni, hogy a...
Néha nyomasztó, hogy a nyomorúság mennyi területén próbálunk beavatkozni. Mikor új vendég jön hozzánk, és bemutatkozásként felsoroljuk, milyen rendszerben, hányféle területen kell dolgoznunk, ahol nyilvánvalóan nem lesz változás segítség nélkül, már a ppt. bemutatása is másfél óra minimum. Azért nyomasztó, mert ahány szál, annyi területen kell tervezni, szervezni, kapcsolatot kiépíteni,...
Akik messze vannak ennek az egésznek a megtapasztalásától, először mindig ugyanazokat kérdezik. Később, ha sokat beszélgetünk, vagy el tudnak jönni, és kicsit jobban belelátnak a problémába, a munkánkba, már jobban értik. És változnak a kérdéseik...
