Kategória: Kategória

Emlékszem, mennyire elképedtem, amikor ezt az egészet elkezdtem, és először mentem ki egyik kis tanítványom családjához, megnézni a kistestvérét, aki nemrég született. Sokáig kerestem a szememmel e félhomályban: úristen, hol lehet itt egy újszülött? Aztán az anyuka segített: itt van a pici, és felhajtotta az egyik ágy elszürkült takaróját. Csakugyan,...

Tovább olvasom

Amikor egy-egy újságcikk általános iskolát mutat be, általában két adatot kiemelnek: a továbbtanulás arányt, és a kompetenciamérés eredményét. A minap is olvastam egyet egyik napilapunkban. Tudom, sok színvonalasan működő iskola is van. De a megfogalmazások és a valóság mögött sok helyen szakadékot tapasztalok. És ez általában a hátrányos helyzetűeket...

Tovább olvasom

A szokásos körúton voltam. Mióta bejött ez a nagy hideg, azóta félek kimenni. Mindig arra gondolok, valami visszavonhatatlan tragédiába ütközök. De hihetetlenül bírják. Nem is értem,...

Tovább olvasom

Sokféle szerepet, életformát termel ki a szegénység. A falvakban nincsenek hajléktalanok. Akinek semmije sincs, az is fedél alá kerül. Sajátos szerepben, ahogy ma nevezik, csicskaként. Előfordul mindenféle felállásban. Ezt tényleg nem lehet...

Tovább olvasom

Munkám közben sok olyan gyűlésen, konferencián, munkamegbeszélésen veszek részt évek óta, ami a cigánysággal foglakozik. Olyan szakemberekkel , akiknek ez a munkájuk, hogy ezzel a célcsoporttal...

Tovább olvasom

Sokszor lepődik meg az ember, hogy egy-egy normálisnak tűnő feladat megoldása mennyire tükrözi a társadalmi egyenlőtlenségeket. Elgondolkodtató, főleg, ha az ember utánamegy az órán...

Tovább olvasom

A hideg tartja magát. A fát egyre nehezebb előteremteni. A házakban érezhetően hidegebb van, mint korábban és szinte minden gyerek meg van...

Tovább olvasom

Sokat tipródom az adományozáson. Évek óta szervezem (nem munkaként, csak karitatívan), és jól szeretném csinálni. De ezt nem lehet jól. Még mindig csak...

Tovább olvasom

Munkám során napi kapcsolatba kerülök a CKÖ (Cigány Kisebbségi Önkormányzat) vezetőkkel. Régebben az elsők voltak, akiket megkerestem, mert azt hittem, alapfeltétel, hogy együtt gondolkodjunk. Ám sok kudarc miatt ma már velük is óvatosabb vagyok. Pedig velük kellene a legjobban együttműködni a problémák megoldásában. Mégis, miért nem elég eredményes ez? És...

Tovább olvasom

Először én is örültem a felzárkózásra irányuló lehetőségeknek, fejlesztéseknek. De ma már, látva az eredményeket, azt gondolom, hogy ezeknek a programoknak a társadalmi hasznosulása kicsi. Legalábbis azoknak a szempontjából, akikre...

Tovább olvasom