565. A krízishelyzetek
565. A krízishelyzetek

565. A krízishelyzetek

Mindig kommunikáljuk a családok felé is, hogy krízishelyzetekben számíthatnak az alapítvány segítségére. Mástól nem nagyon várhatnak effélét, a rendszer nem alkalmas rá, maximum a közmunkák kikért fizetési előleg az, amit gyorsan megkaphatnak, a többi nehézkes, testületi, vagy bizottsági döntést igényel, minél nagyobb a település, annál hosszabb az idő, ami a kérelem beadása és az elbírálás között van. És persze települése válogatja, hol, milyen mértékben nyitottak az ilyen segítségnyújtásra. Mióta az önkormányzatok kevesebb állami támogatást kapnak a szociális problémák kezelésére, jobban meggondolják a segítséget, ráadásul erősen polgármester függő a történet, az ő szociális érzékenysége és előítéletessége fontos fokmérő ebben.

Tovább olvasom

564. Ismételt fejlesztések-fejlődés nélkül
564. Ismételt fejlesztések-fejlődés nélkül

564. Ismételt fejlesztések-fejlődés nélkül

Azt hiszem, valami nagyon félrecsúszik az uniós fejlesztések fókuszaiban. Őrületes pénzek kerülnek be újra és újra ugyanannak a problémának a megoldásába, de változást nem látni. Újra felfedezett és újra kidolgozott dolgokat annál inkább. Próbálom keresni, hogy ennek mi értelme van így, de nem találom.

Tovább olvasom

563. A helyi igazságosság rendszere
563. A helyi igazságosság rendszere

563. A helyi igazságosság rendszere

Azt hiszem, egy közösség belső szabályainak kialakításánál két dolog fontos: a következetesség és a rugalmasság. No, meg persze a legfontosabb, hogy a szabályokat ők maguk alkossák meg, ne kívülről találja ki valaki, hogy mi az, ami jó nekik. Persze ahhoz képessé kell tenni a közösséget arra, hogy szabályalkotó és szabálytartó legyen. A „helyi igazságosság rendszerének” kialakításával. Aminek ráadásul olyannak kell lennie, ami előre mutató. Ami kifele vezet a nyomorúságból.

Tovább olvasom