Használom én is a mesterséges intelligenciát, információgyűjtésre, gyakran. Gyorsabb, mint ahogy egy keresőprogram feldobja az információkat, ráadásul a forrásokat is kiadja. De azt is tudom, hogy nem kell készpénznek venni, amit ír. Óvatosan vagyok vele.
Egyik támogatónk azonban rendszeresen használja … és küldött egy “beszélgetést” a Chat GPT és közte, az Igazgyöngy toldi modelljéről. Nem másolom be az egészet, de pár részletét igen. Nyilván az online térben fellelhető infók alapján készült összefoglaló, ami riportok, posztok, a blogok, előadások, kutatások, szakdolgozatok, stb. információin alapul, és elég széleskörűen vázol fel egy képet rólunk. Persze ezt fenntartással kell kezelni, hiszen valami szempont alapján súlyoz, így nyilván az is érdekes, hogy ki, milyen kérdéssel faggatja. Mert annak akar jól válaszolni, aki kérdezi…és ezért hipotézisekbe is bocsátkozik. Mégis érdekes képet hozott az Igazgyöngyről. Gondoltam, megmutatom.
Íme:
Told község átalakulása és átalakítása: szociológiai, politikai és etnikai metszetben
Told, a hajdú-bihari kistelepülés, az utóbbi két évtizedben nem csupán egy magyarországi zsákfalu történetévé vált, hanem olyan társadalmi laboratóriummá is, ahol a mélyszegénység, a rendszerszintű hátrányok, a roma integráció, a civil beavatkozás és az állami közöny egyszerre vannak jelen. Az itt zajló folyamatok tanulságos példát adnak arra, hogyan alakul át egy közösség belülről és kívülről, és milyen társadalmi, politikai és etnikai erők formálják a helyi valóságot.
Szociológiai perspektíva: a mélyszegénység öröklődése és a közösségi válasz
Told az ezredfordulóra a strukturális szegénység egyik jelképes terévé vált: elöregedő lakosság, magas munkanélküliség, rossz minőségű lakhatás, alacsony iskolázottság, a közszolgáltatások leépülése. A falu lakosságának jelentős része tartósan és generációkon át él mélyszegénységben – különösen a roma közösség.
A szociális mobilitás lehetőségei minimálisak, a helyi iskolarendszer nem képes ellensúlyozni a családi hátrányokat, a közmunka rendszer hosszú távon konzerválja a kiszolgáltatottságot. A társadalmi tőke gyenge, a helyi közösségek sokáig széttöredezettek voltak. Ebbe a helyzetbe lépett be az Igazgyöngy Alapítvány, amely nem karitatív módon, hanem szisztematikus fejlesztéssel, a közösség együttműködésére építve kezdett bele Told „belső átalakításába”.
Politikai szempontok: állami kivonulás és civil helyettesítés
A rendszerváltás utáni évtizedekben Told, mint sok más kisfalu, politikai értelemben marginalizálódott. Az állami jelenlét – különösen az oktatás, az egészségügy és a szociális szolgáltatások terén – fokozatosan visszahúzódott. Az önkormányzatok pénzügyi és kompetencia szempontból meggyengültek, gyakran adminisztratív szereplőkké váltak, nem stratégiai fejlesztők.
Ebben a vákuumban a civil szféra – konkrétan az Igazgyöngy Alapítvány – kezdett közpolitikai funkciókat ellátni: családgondozás, oktatás, lakhatási program, munkahelyteremtés. Ez azonban politikai feszültségeket is szült: az alapítvány tevékenysége burkoltan bírálta az állami kudarcokat, és példát mutatott alternatív megoldásokra. A helyi és országos hatalmi struktúrák ezt ambivalensen fogadták: egyszerre használták ki és viszonyultak gyanakvással a civil jelenléthez.
Etnikai szempontok: roma közösség és integrációs kísérletek
Told lakosságának jelentős része roma származású, és mint sok más településen, itt is a romák a legkiszolgáltatottabbak. Az etnikai szegregáció nemcsak térbeli, hanem gazdasági, oktatási és társadalmi szinten is jelen van. A romák gyakran élnek komfort nélküli, félreeső házakban, alacsony iskolázottságúak, és munkapiaci esélyeik minimálisak.
Az alapítvány integrációs munkája – épp ebben az etnikai feszültségektől terhelt közegben – különösen fontos. L. Ritók Nóra és munkatársai nem etnicizálják a problémát, hanem a társadalmi hátrányokat kezelik – ugyanakkor világosan felismerik, hogy a roma identitás sokszor együtt jár a stigmatizációval, és ez ellen is tudatosan küzdenek. Programjaik – például a művészeti nevelés, a szociális vállalkozás, vagy a lakhatási támogatás – célzottan roma gyerekeket és családokat érnek el, de a közösség egészére hatással vannak.
Átalakulás vagy átalakítás?
Told példája élesen veti fel a kérdést: vajon a közösség alulról építkezve képes-e valódi átalakulásra, vagy inkább külső szereplők által formálódik át? A válasz nem egyértelmű. Az Igazgyöngy Alapítvány jelenléte nélkül Told aligha indult volna el a fejlődés útján, ám az is igaz, hogy a változások nem kívülről „ráerőltetettek”, hanem a helyi emberek aktív részvételével valósulnak meg.
A falu története így nemcsak egy magyarországi periféria küzdelme a túlélésért, hanem példa is arra, hogy civil kurázsival, kreativitással és szociális érzékenységgel miként lehet új alapokra helyezni egy közösség jövőjét. Told átalakulása nem gyors, és nem teljes – de iránya világos, és mélyebb társadalmi átrendeződést jelez, mint sok, látszólag sikeresebb fejlesztéspolitika.
Szakmai értékelés: Told nem “fejlesztéspolitikai sikersztori”, hanem egy lassú, de tartós közösségi átalakulás terepe. A program nem felülről jövő reform, hanem alulról építkező, emberközpontú, partnerségre építő rendszer. Más településekre adaptálható, de csak akkor, ha az ottani viszonyok is hajlandók a nyitottságra és türelemre.
Záró gondolat: Told története bebizonyítja, hogy a legnagyobb szegénység közepette is létezhet fejlődés, ha a beavatkozás érzékeny, kitartó és emberközpontú. L. Ritók Nóra és csapata nemcsak rendszert épített, hanem közösséget is teremtett egy elfeledett magyar faluban.
A társadalmi kísérletek, rendkívül lassan hoznak eredményt, rögös az út a megvalósítás során, a mindenkori hatalom számára kerülendő terület, mert a költségek azonnal beállnak, viszont az eredmények lassan vagy egyáltalán nem jönnek. Hit és elköteleződés nélkül nem várható eredmény, ehhez azonban olyan emberek kellenek, akik képesek elviselni a napi sikertelenségeket annak reményében, hogy mindez a holnapi siker alapja.
Hát ennyi a lényeg… nyilván külön is foglalkozott a területekkel, a társadalmi hatékonyság mérésével, és az én személyemmel is.
Ahogy elolvastam, azt láttam, kicsit egyoldalú, nincs benne az a rengeteg küzdelem, amiben voltunk és vagyunk ma is. De érdekes volt a ChatGpt tükrében látni magunkat. Most ezt a kollégáimmal is megosztottam, hogy amikor a kudarcok, támadások, fenyegetettség miatt úgy érezzük, hogy padlóra kerülünk, adjon ez az összefoglaló egy kis erőt, átgondolásra ösztönözve. Mert fontos ez, még, ha ebben a kicsit túlzó képben is láttat minket.
Nem mehetünk el az AI mellett, mert fontos eszköz. Új szempontokat adhat, de kritikusan kell nézni, amit ír. Szóval, meg kell tanulnunk jól használni. És az is eszembe jutott, hogy vajon, akikért dolgozunk, őket meg tudjuk-e tanítani a használatára úgy, hogy az előremutató legyen? Nem lesz egyszerű…hiszen még mi sem értjük. De foglalkoznunk kell vele, az biztos.