666. Kampány a nevelőszülőkért
666. Kampány a nevelőszülőkért

666. Kampány a nevelőszülőkért

Azt gondolom, a szociális munka egyik legnehezebb területe a gyerekek kiemelése a családból. Nemrég kérdezte tőlem valaki, hogy szerintem mikor indokolt? Azt válaszoltam, akkor, ha a gyereket abúzus éri, és ha életvitelszerűen bűnöző családban van. Minden más esetben küzdeni kell azért, hogy a családban maradhasson, és a családot kell segíteni abban, hogy megfelelően fel tudja nevelni a gyerekét.

Tovább olvasom

664. Feloldhatatlan ellentmondások
664. Feloldhatatlan ellentmondások

664. Feloldhatatlan ellentmondások

Az alapítványnál a gyerekekért dolgozunk. Azért, hogy nekik jobb legyen majd felnőttként az életük. Ám pontosan tudjuk, hogy változást, kizárólag a gyerekekre fókuszálva nem lehet elérni. Muszáj a családokkal is foglalkoznunk, mert családi támogatás nélkül a gyerekekre irányuló hatásaink leamortizálódnak. A családok többségében olyan szülőkkel kell dolgoznunk, akik maguk sem kaptak elég muníciót ahhoz, hogy más alapot adjanak a gyerekeiknek. Sem a családjuktól, sem az iskolától. Azt tudják csak adni, átadni, amit ők tudnak, ahogy ők élnek. A kör pedig itt bezárul, és a generációk ismétlik magukat. Ennek a megtörése nagyon nehéz folyamat.

Tovább olvasom

663. A meghatározó alapok
663. A meghatározó alapok

663. A meghatározó alapok

Nem friss megtapasztalás, hogy a vidéki általános iskolákból jó bizonyítvánnyal érkezők közül sokan a középiskolákban az első félévben már szembesülnek azzal, hogy eddig hamis képet kaptak a tudásszintjükről. Mert itt kiderül, teljesen más a kép, hatalmas zuhanást élnek meg e jegyekben, nemritkán bukdácsolnak, aztán átiratkoznak „gyengébb” iskolába, ahol „nem olyan magasak a követelmények”. És gyakran ott sem sikerül jobban teljesíteniük.  A „gyengébb” középiskolák pedig egyre alacsonyabb képesség- és tudásszinttel rendelkező gyerekeket kapnak, akikkel képtelenség teljesíteni az elvárt szintet.

Tovább olvasom