Néha nyomasztó, hogy a nyomorúság mennyi területén próbálunk beavatkozni. Mikor új vendég jön hozzánk, és bemutatkozásként felsoroljuk, milyen rendszerben, hányféle területen kell dolgoznunk, ahol nyilvánvalóan nem lesz változás segítség nélkül, már a ppt. bemutatása is másfél óra minimum. Azért nyomasztó, mert ahány szál, annyi területen kell tervezni, szervezni, kapcsolatot kiépíteni,...
Egy ismerős gratulált tegnap az egyik kollégámnak. A kis faluban járt, ahol a legtöbbet dolgozzuk, és azt mondja, számára is érzékelhető volt a változás. Az emberek nyugodtabbak, türelmesebbek,...
Muszáj még egyet írnom erről a témáról. Különben, most úgy tűnik nekem, egyre többen nyilatkoznak, hogy a közmunka nem jó vonal. Bár úgy látszik, ez nem hatja meg különösebben a döntéshozókat, akik még mindig nyomják, betervezik, erőltetik, újabb csoportokat vonnak be ebbe az „úgy csinálunk mintha dolgoznának” és „úgy csinálunk,...
A kormányzati kommunikáció szerint azért van munkaerőhiány, mert a fejlődő gazdaság egyre többet igényel. Igaz, szakképzettekre lenne igény, de az nem nagyon van már. Vagyis van, de nem a magyar...
Mindig felmerülnek ugyanazok a kérdések. Pl. ki a szegény? Mit tekintünk szegregátumnak? Mi a mélyszegénység? Meg lehet-e élni 47 ezerből? Hány fő foglalkoztatott van? Melyik gyerek tekinthető halmozottan hátrányos helyzetűnek? Hány gyermek éhezik ma Magyarországon? Hányan morzsolódnak le az oktatásból? Sorolhatnám...