Ez a hét az iskolakezdés jegyében telt, bár a többi területen is folyt a munka rendületlenül tovább. Sokan, nagyon sokan fordulnak segítségkéréssel hozzánk, most leginkább az iskolakezdés miatt. Meg elég sok terhes anyuka van most körülöttünk, ahogy közeleg a szülés ideje, úgy szaporodnak a kérések, már nemcsak a mi körzetünkből,...
Akik segíteni szeretnének, és megfordulnak nálunk, egy dologban megegyeznek: többnyire mindenki mást gondolt azelőtt erről az egészről. Leginkább egyszerűbbnek gondolták a megoldásokat, a hatások gyors és tiszta lecsapódását...
A szép kis észak-magyarországi faluban, ahol nemrég megfordultam, gyönyörűen felújított parasztházak sorjáztak az utcán, sok vendégház is, sok pedig olyan tulajdonosé, akik máshol élnek, és megengedhetik maguknak, hogy legyen egy házuk itt is, ebben a festői környezetben. Egy kávé adta véletlen lehetőséget kihasználva a helyiektől érdeklődtem a faluról, hányan élnek...
Iszonyúan bonyolult ez az egész integráció, minden mindennel összefügg, a megoldásokra tett erőfeszítések rendszerbe állítás nélkül kidobott pénzek, nem képesek megfelelően...
Azt hiszem, fontos, hogy külön kategóriaként kezeljük ezeket. Korábban csak kétféle volt, a fekete (az is alkalmi) munka és a bejelentett munka, most még melléjön a közmunka. Bár a többség leginkább az elsőn szocializálódott, de a tudatukban volt, hogy van más is, és kicsit nagyobb „rangja” volt közöttük is annak...
