Címke: jövőkép

2016-ban ezt a célt tűztem ki magam elé. Hogy másképp gondolkodjak a futballról, mint eddig. Mert eddig nem igazán érdekelt a dolog. Sőt, az utóbbi időben kifejezett ellenkezést váltott ki belőlem. De most már el kell ismernem, nincs mese, alkalmazkodnom kell. Más is azt mondja, hogy ez van, el kell...

Tovább olvasom

Az, hogy melyik gyerekben milyen jövőkép bontakozik ki, sok mindentől függ. Azt hiszem, nálunk a legmeghatározóbb ma ebben az a közeg, amiben felnőnek, amiben szocializálódnak. A család, és a tágabb közösség is, a lehetőségeivel, átörökítéseivel. Az iskola, az oktatás hatása ma jóval kisebb, mint ami lehetne, a probléma rég nagyobb...

Tovább olvasom

Mindig megfogadom, hogy nyáron próbálok kicsit pihenni, töltekezni, de nem nagyon megy. Egyrészt, mert iszonyú elmaradásaim vannak beszámolókkal, hírlevelekkel, pályázati anyagokkal, amivel naponta foglalkozok ugyan, bízva, hogy egyszer csak utolérem magam, de ami előttem van, enyhén szólva frusztrál. Másrészt pedig, mert naponta felülírja a betervezetteket egy váratlan helyzet, egy látogató,...

Tovább olvasom

Most egy program keretében több településen ülünk össze az intézményrendszer azon képviselőivel, akiknek dolguk van a társadalom perifériáján élőkkel. Nagyon érdekes megfigyelni a problémafelvetésekben az általános és az egyedi jellemzőket, és a viszonyulásokat...

Tovább olvasom

Azt mindig tudtam, hogy a felnőtteknél nagy változást nem tudunk elérni. Egy felnőtt nehezen képes a nyomorúságban és tudatlanságban szocializálódva változtatni az életén. A szokás és értékrendszer zsigerileg épül be, a születéstől kezdve, és amikor megszilárdul, életformává válik, akkor már nagyon nehéz változtatni...

Tovább olvasom

Azt hiszem, nagyon elrontjuk őket. Szándékosan mondom így, többes számban. Mert valahol mindannyian felelősek vagyunk értük. Akkor is, ha nem mi vagyunk a szüleik. Ha egyszerűen csak azt gondoljuk, nincs több dolgunk velük, mint az a szűkre szabott 45 perc az iskolában, az ötperces orvosi vizsgálat, ha megfázott, vagy a...

Tovább olvasom

Magyarország jobban teljesít. Nap, mint nap hallom, minden hír végén látom, szinte sulykolja a mondat annak elfogadását, igen, biztosan én nem látom jól, hiszen minden jobb, sőt, még jobb lesz, hiszen soha nem látott fejlődés indult meg, végre. Boldog gyerekek, családok vannak a hirdetésben, akik mind az Erzsébet utalványtól lettek...

Tovább olvasom

A család hatása nagyon erős. Nem lehet vele felvenni a versenyt. Persze, tudjuk, hiszen megtanultuk, hogy hatással lehetne a jó iskola, meg a kortársak, a közösség, a szűkebb és tágabb környezet, de valahogy úgy alakult, hogy a szegregátumokban minden eltörpül a családi szokás- és értékrendszer átörökítésével szemben. Nincs olyan iskola,...

Tovább olvasom

Még most sem merek fellélegezni….de nem várok tovább a híradással. A nyáron kezdődő kálváriánkról, az elutasított pályázatról, a támogatásunk lecsökkenéséről, majd az odaforduló emberek megerősítéséről, a jelképes örökbefogadásról már írtam. És nemcsak én, hanem a sajtó is. A jelzések augusztus végére elértek a minisztériumig is, ezt jelezte a telefonhívás is,...

Tovább olvasom

Nagyon szeretnék egy jó új esztendőt. Vagy legalábbis jobbat, mint a 2012-es volt. Sok mindent...

Tovább olvasom