944. Túlélési stratégiák

944. Túlélési stratégiák

944. Túlélési stratégiák

Mikor egy-egy felkérést kapok, akkor mindig átgondolnom az előadás fókuszának megfelelően, új szempontok szerint a társadalmi leszakadás különféle problémáit, a tapasztalataink alapján. Sokszor ilyenkor találok új hivatkozási pontokat is, amivel jobban meg tudok értetni valamit, vagy egyszerűen csak rákényszerülök, hogy összegyűjtsek olyan dolgokat, amit korábban még nem tettem leg. 

Most pl. a túlélési stratégiák között a jövedelemhez jutás különféle módozatait írtam össze. 

Ennek zöme a szürke- vagy feketezónában található. Persze ahhoz, hogy ezt értsük, először a lehetőségeket kell számba venni, miért nem a legális munkavállalás ad jövedelmet számukra. Ez sem egyszerű, két fő részből tevődik össze, az egyik a tudások, képességek csoportja. Van-e szakmájuk, olyan, amivel el tudnak helyezkedni, és megfelelőek-e a munkavállalói kompetenciák? A másik a munkalehetőség, van-e olyan közelségben, ami a család mellett bevállalható, elérhető, vagy nagyobb távolságra, hetekre el kell-e utazni érte, esetleg költözni az egész családnak?  A mobilitás nehéz kérdés a tartalék nélküli családoknak, és pontosan látni a hatását annak is, ha a családfő egy hónapban csak egyszer jön haza. 

Aztán tovább bonyolítja a helyzetet az eladósodás, a behajtócéges tartozások sora, ami egyértelműen a feketezónában felépített túlélési stratégiák irányába tolja őket. Oda, ahol nincs levonás, ahol zsebbe megy a pénz.

Muszáj kicsit visszanyúlni a munkavállalói kompetenciákhoz is. Aki szakképzetlen, annak a szakképzettséget nem igénylő fizikai munka marad. Tereprendezések, törmelékcipelés, építkezéseken az anyagoknak a felhasználás helyére hordása és hasonlók az egyik nagy csoport, a mezőgazdasági munka a másik. Nehéz, fárasztó munka, nem bírják túl sokáig. Akik foglalkoztatnak, nekik sem egyszerű, kész tárháza alakult ki annak, hogyan lehet legalább szakaszosan elérni, hogy dolgozzanak. Heti fizetések, mert ha napi, akkor egyik napról a másikra otthagyják őket, állandó felügyelet, mert a nélkül nem megy. A szociális készségek hiánya is nagy kihívás, állandó feszültség, veszekedés, újrarendeződő csoportok, néha akár össze is verekednek. A munkaerőhiány azonban nagy, így az újrakezdésre mindig van lehetőség, másnál, máshol, másokkal. Egy darabig megy, aztán ismétlődik újra. Ritka az, aki egy munkaszervezővel hónapokig dolgozik.

Helyben, ahol van még, ott a közmunka. Nagy mozgásteret ad az alkalmi munkára, sok helyen elmennek, majd a közmunkán “kipihenik” a nehezebb, de jobban fizető alkalmi munkát, aztán mennek újra. Jól beállt rendszer ez, a munka világáról elég sajátos képet mutat. De statisztikailag remek tényező: növekvő foglalkoztatást mutat. 

Nos, nézzük mi legális még? A plazmaadás. Amiért pénzt lehet kapni, nálunk ebből a megélhetés egy útja is kialakult, “könnyű pénz”, nem kell érte dolgozni, csak az időt rászánni, no meg az utazást. A gond csak az vele, hogy ha meghaladja az évi penzumot, a negyvenöt alkalmat, károsítja az egészséget. Aki ebből él, az viszont kétszázat is bevállal. Mert nem érzi a bajt, a pénz meg kell. 

Aztán ott a gyűjtögetés. Bodza, kamilla, akácvirág, csipkebogyó, kökény, dió, van, ahol a gomba időnként a csiga is…. sörös, üdítős fémdobozok, fémhulladék. Előbbiek a természet körforgásához kapcsolódva időszakosak, utóbbiak folyamatosak is lehetnek. Sokszor bekapcsolódnak a gyerekek is, ez afféle családi jövedelemszerzés. 

No és ott a többi: illegális dohány- és alkoholkereskedelem, boltocskázás (édességgel, energiaitallal, alapélelmiszerekkel), üzletelés mindennel, ami pénzért vehető és pénzzé tehető. Megvenni olcsón, eladni drágán. Odavinni, ahol nem kapható, onnan, ahol elérhető. Még jobb, ha nem is kell érte pénzt adni, hozzájutnak pl. lomizásból, vagy adományból. 

Az illegális kereskedelem óriási előnye azok számára, akik nem jutnak folyamatos jövedelemhez, az, hogy felírásra is megkaphatják azt, amire szükségük van. Ez tesz tönkre minden boltot a leszakadó térségekben. A pénztárgépbe nem lehet beütni, hogy “felírom, majd megadod, ha megkapod a családit”. Ez olyan vonzerő, ami kivéreztet minden legális boltot. Akkor sem innen vásárolnak, ha olcsóbb. Mert itt azonnal ki kell fizetni. A másik drágább, követhetetlen, az uzsora melegágya, de akkor is működik, ha pillanatnyilag nem tudnak fizetni érte. 

Hasonló a pénzért fuvarozás is. A benzinköltség többszöröséért, lehetőség szerint telekocsival, de minden személy után felszámolva. Felírásra is megy, csak résen kell lenni, mikor jön a postakocsi a nyugdíjjal, családi pótlékkal, gyermekgondozási díjjal, vagy mikor kapnak közmunkabért. Akkor kell begyűjteni a tartozásokat. 

Ezeket tudja mindenki, de elnézi a rendszer, nélkülük a kis falvak már nem élhetők. 

Persze aki ügyes, az másból is tud pénzt csinálni a szolgáltatáshiányos településen. Hajnyírásból, még tetoválásból is. Gyakorlás teszi a mestert. Ha jól csinálja, híre megy, és több kuncsaftja lesz. 

Ami nehezebb történet, az már a bűnözés területére visz. Lopás, betörés, prostitúció, kábítószerkereskedelem… autókkal üzérkedés. Valahogy nem töri meg az ebben felépült életstratégiákat semmi. Börtönbe be, majd onnan ki, aztán újra. Kevesen tudnak elszakadni ettől az úttól. 

Aztán ott vannak a felvehető kölcsönök, a 0 forinttal kezdődő áruhitelek. Leggyakrabban telefonok, televíziók cserélnek így gazdát, áron alul, a részletfizetéssel nem törődve. Sokan halmozzák így a behajtócéges tartozásokat, ha náluk már nem megy, akkor vesznek fel kölcsönt a családban másnak a nevére, vagy ha az sem elég, ott vannak a döntési képességekben gyenge, enyhe fokban értelmi sérültek, akik aláírnak bármit. Még kényszeríteni sem kell.

Az üres, elhagyott ingatlanok kiadása is lehetőség. Nem a tulajdonos adja ki, hiszen azt sem tudni sokszor ki az, hanem valaki, aki kijelenti, hogy az övé, vagy, hogy őt bízták meg vele. Albérleti díjért kiadja, és havonta be is szedi a pénzt. Más áramot ad hosszabbítóval oda, ahol levágták a villanyórát. Hogy mennyit fogyasztanak? Az mindegy. Tuti, hogy a sokszorosát kéri el. De villany kell, így ez is egy biztos üzlet. 

Lehet persze mások pénzével is kiegészíteni a jövedelmet. Pénzt adni kölcsön, kamatra, vagy befogadni valakit, a nyugdíjáért, és még dolgoztatni is, afféle csicskaként. No és ne hagyjuk ki azt sem, mikor valaki adománykérésre alapozza a jövedelme folyamatosságának a biztosítását. Az online tér kinyitotta ezt a lehetőséget is, csak meg kell találni a forrásokat, és kihasználni a segítőkészséget. Kérni, aztán amit kap eladni, kérni újra, mástól is, folyamatosan. 

Hát, így vagyunk ezzel. Ebben élnek, ezek az életstratégiák örökítődnek át. Ezek a minták a meghatározóak. Erre jön majd a mesterséges intelligencia, ami megváltoztatja a világot, az oktatástól a munkaerőpiacig. Kérdés, hogy a társadalmi leszakadásban élő tömegekkel mit kezd. Vagy ők mit kezdenek vele. 

Facebook Comments