Gyakran hivatkozok erre a kifejezésre, terepi tapasztalatok alapján, értelmezve különféle viszonyulásokat, reakciókat, amelyek a szegénységhez kötődnek.Talán most, a pandémia kapcsán azért mindenki számára érzékelhető volt, hogy a család mellett mennyire fontos, gyerekekre ható tényező az iskola, a kortárs közösség is. E mellett hat még más is, azok az üzenetek, amelyek...

Tovább olvasom

Nemrég láttam egy filmet, ahol a nő egy bántalmazó kapcsolatban élt, de elmenekült belőle, aztán a férje megtalálta, és végül minden jóra fordult, a mániákus férj meghalt, és új élet kezdődhetett, új szerelemmel.Furcsa párhuzam volt, hogy közben a környezetünkben is történt egy bántalmazás az egyik településen, de annak nem happy...

Tovább olvasom

21 éve dolgozok alapítványi keretek között, 10 évet inkább csak az oktatásban, 11 éve nyakig merülve a generációs szegénység problémájában. Ez behúzott nagyon sok területet, a szociális munkától a foglalkoztatásig, a tanodától a településfejlesztésig. Behúzta a szakpolitikát, és vele sajnos a pártpolitikát is. A leszakadó társadalmi csoportok életének minden területével,...

Tovább olvasom

Az egész szegénység-probléma megoldásában általában a fizikai feltételek hiánya körül forog minden. A szociális érzékeny magánszemélyek adományokkal szeretnének enyhíteni a gondokon, cipő, ruha, bútor, háztartási gép, kályha, stb. tenné élhetőbbé a környezetet, és persze élelmiszer, télen tüzelő, gyógyszerek, hogy a mindennapok túlélhetők legyenek. No meg iskolaszer, digitális eszköz, internet, hogy...

Tovább olvasom

Egyre többször kapunk megkeresést kutatásokba, pályázatokba, mikor valamilyen terület működésével kapcsolatban próbálnak elemezni, ötletelni, képbe kerülni.Igen, ez a “képbe kerülni” megfogalmazás fedi leginkább azt, amiről most írni szeretnék. Sokszor kapunk meghívást mi is konferenciákra, felkérnek előadásokra, amelyekből aztán tanulmánykötetek is készülnek. Többnyire itt van egy pont, amit próbálok jó előre...

Tovább olvasom

Sokat töröm a fejem még mindig, ennyi év után is, hogyan lehetne jobban, hatékonyabb segíteni a leszakadó családok, gyerekek életén. Úgy, hogy a változás fennmaradjon, beépüljenek a hatások és ténylegesen megszakadjon a nyomorúság termelődésének újra és újra ismétlődő köre. Nagyon sokat tanultam már ebből. Leginkább a gyakorlatban, a saját káromon,...

Tovább olvasom

Mikor elkezdtük ezt a munkát, először azokra a gyerekekre fókuszáltunk, akikkel az iskolában találkoztunk. Aztán, ahogy közelebbről is beleláttunk ebbe az egészbe, amit generációs szegénységnek hívunk, elég gyorsan mentünk lejjebb korosztályban is, először az ovisokhoz, majd a 0-3 évesekhez, és a kismamákhoz. Mert világossá vált, hogy minél hamarabb próbálunk beavatkozni,...

Tovább olvasom

Azt gondolhatják sokan, a segítés egyszerű feladat. Főleg, ha gyerekről van szó. Ami hiányzik, azt oda kell adni, és megoldódik minden probléma.Ám az élethelyzetek, ha az ember évekig dolgozik ezen, átrendezi a könnyűnek ígérkező képet. A legkevesebb az a helyzet (bár kétségtelen, hogy ez is előfordul), hogy tényleg elég a...

Tovább olvasom

Nagyon örülök, mikor valami olyan elméleti háttérre bukkanok rá, ami nagyon tisztán, logikusan alkot rendszert, és amin átszűrhetem azt a tapasztalati képet, amit a terepi munka során szereztem. Mert az ilyenekből mindig sokat tanulok.Ezek nem mindig ahhoz a területhez kapcsolódnak, amiben dolgozunk, sokkal inkább az ember működéséhez, a viszonyok, érdekek,...

Tovább olvasom

Nem egyszerű mérni a munka eredményességét a társadalmi leszakadás területén. Írtam már erről itt is sokszor, legutóbb azt hiszem a Nemzeti Felzárkózási Stratégiának az olvasása kapcsán volt nekem annyira szembetűnő, hogy a rendszerben mennyire nincs benne ez, pláne nincs a felzárkózásra irányuló pályázatokban. Az egész indikátorrendszer megállapításában nincs ez...

Tovább olvasom