Címke: szegénység

Amikor elkezdtem ezt az egészet a nyilvánosság előtt is megmutatni, a közösségi oldalak használata még nem volt ennyire általános. Persze akkor is megkérdeztem mindig, megengedik-e, hogy fotót készítsek, és használjam is a problémák megértetésében. Volt, akinek sosem jelentett gondot, másnak igen, és ezt mindig tiszteletben tartottam. Sokat beszéltem nekik arról,...

Tovább olvasom

Változást szeretnék, és azt szeretném, ha azok az emberek, akikért dolgozunk képesek lennének változtatni a sorsukon. Így aztán sokat tipródom folyamatokon, a terepen is, és egyébként...

Tovább olvasom

Az alapítvány éves munkájában talán a legmegterhelőbb időszak a karácsonyt megelőző hónap. Bár mi mindenképp a fejlesztő segítségnyújtás mellett köteleződtünk el, ami azt jelenti, hogy abban szeretnénk segíteni az embereknek, családoknak, hogy elmozduljanak a mélypontról. Nem pedig a folyamatos kríziskezeléssel erősíteni bennük az un. tanult tehetetlenséget, amiben a legfontosabb elem,...

Tovább olvasom

Miközben pontosan tudom, hogy ezen az egész iszonyúan bonyolult problémahalmazon csak a közösség megerősítésével, írott, vagy íratlan közösségi szabályok kialakításával lehet fogást találni, azért ebben ott vannak az egyéni sorsok is, a maguk...

Tovább olvasom

Szegénynek lenni nem jó érzés. Kérni sem az. És elfogadni sem. Vagyis, van, akinek megy, van, akinek nem. Van, aki erre építve szervezi az egész életét, más pedig szégyennek éli...

Tovább olvasom

A szegregátumokban azért nehéz bármit elindítani, ami kifelé vezet a problémából, mert nincs  közösség, és így nincsenek közösségi szabályok sem. A megélhetésért folytatott állandó küzdelem és a tudatlanság szétzilált mindent, sajátos értékrendet és hierarchiákat teremtett, és ezek nem az integráció irányába...

Tovább olvasom

Sokszor hivatkoznak arra, hogy a leszakadó térségekben is mennyi minden épül, autópályák, bicikliutak, no meg most a kisvárdai stadion is… de valahogy a kis falvakból nézve nem tűnik úgy, hogy bármi jobb...

Tovább olvasom

A legtöbb erejét vesztett, reménytelen kistelepülésen, a településtől leszakadó utcákban, zömében szegregátumban élő család nem alkot már közösséget és nem képes kitermelni magából olyan embert, aki változást hozhat. A szülők tanulatlanok, a hivataltól („tanácsházától”) függésben élve szocializálódtak, ott mondják meg, mit kell csinálni, és hogyan. A miérteken nekik nem kell...

Tovább olvasom

Mikor olyanokkal beszélgetek, akik messze élnek ettől az egésztől, mindig azt érzem, annyira más szférában mozgunk, hogy el sem tudják képzelni, mit jelent ez, mennyire értelmezhetetlen itt az, ahogy ők gondolkodnak az életről, a lehetőségekről. Folyton azon töröm a fejem, hogy tudnám jobban megértetni ezt…. Most újra teszek egy kísérletet....

Tovább olvasom

Amikor a hideg nem teszi nagyon próbára a szegénységben élőket, akkor mi, segítőként is pozitívabban látjuk a dolgokat. Akkor a krízishelyzetek kezelése sikeresebb, egyediségében értelmezhetőbb, és a rendszerszintű hibák is valahogy nyugodtabban szemlélhetők. Ám, mikor ekkora a hideg, ami minden támogatott családunkat veszélyezteti, akkor valami olyan bénító félelem van az...

Tovább olvasom