Magyarország jobban teljesít. Nap, mint nap hallom, minden hír végén látom, szinte sulykolja a mondat annak elfogadását, igen, biztosan én nem látom jól, hiszen minden jobb, sőt, még jobb lesz, hiszen soha nem látott fejlődés indult meg, végre. Boldog gyerekek, családok vannak a hirdetésben, akik mind az Erzsébet utalványtól lettek...
Azt hiszem, a munkánkban a közösség fejlesztése a legfontosabb. Ez ad reményt arra, hogy változik majd valami, pozitívan, fenntarthatóan. Ha a szétzilált közösséggel, ahol a nyomorúságban már csak a túlélés, az egyéni érdekek játszanak szerepet, sikerül elfogadtatni, hogy együtt, sikerülhet. De csak együtt. És félre kell, hogy tudják tenni az...
A család hatása nagyon erős. Nem lehet vele felvenni a versenyt. Persze, tudjuk, hiszen megtanultuk, hogy hatással lehetne a jó iskola, meg a kortársak, a közösség, a szűkebb és tágabb környezet, de valahogy úgy alakult, hogy a szegregátumokban minden eltörpül a családi szokás- és értékrendszer átörökítésével szemben. Nincs olyan iskola,...
Én meggyőződéses integrációpárti vagyok. Hiába próbálják újra és újra a „jól felszerelt”, és a „megfelelő körülmények között” szervezett szegregált iskolák példájával igazolni, Nyíregyházán, vagy másutt, hogy az a jó. Mert az integráció nem a felszereltségen múlik. Hanem a közös tevékenységen. És az együttélés elméletben nem megtanulható. Még a megfelelően felszerelt...
Nehéz megérteni, hogy ha szegények, akkor miért a mobiltelefon a legfontosabb, nem a hónap végéig kitartó tűzifa, vagy élelem. Nehéz megérteni annak, akinek van, és annak is, aki a beosztás képességét a családjából magával hozza, természetesen beépítve azt az...
Megint eltelt egy esztendő. Ilyenkor az ember átgondolja, mi sikerült, és mi nem. Kicsit másképp, mint a politikai évértékelők, hiszen nekem nem kell kényszeresen bizonygatnom, hogy kizárólag a mi utunk a jó, a szép, és nincs az sem, akire mutogathatnék, mert előttünk ezt itt, így nem csinálta senki. Az elmúlt...
Egész évben dolgozunk velük, értük, ám ilyenkor, karácsony előtt, megsokszorozzuk a munkát. Két dolog miatt is tesszük ezt. Egyrészt, mert az év legszebb ünnepén szeretnénk, ha minden családban átélhetnék ezt, ha egy picit több öröm lenne a gyerekek arcán, mint máskor, és a mindennapok gondjai egy kicsit hátrébb...
Nemrég vendégek voltak nálunk. Egyikük megkérdezte: végül is mi a célotok? Ugye az, hogy a gyerekek olyan tudást szerezzenek, amivel elmehetnek innen munkát keresni? Hogy kapjanak is munkát….akár külföldön is. Ugye azért dolgoztok, hogy elmehessenek...
Nem tudom, hogy van ez, de elég gyakran előfordul, hogy nem tudunk megoldani egy-egy helyzetet, és pont akkor, mikor úgy tűnik nincs megoldás, valahogy...
