Érdekes dolog ennek a szónak az értelmezésében ránézni a társadalmi leszakadásra. Nagyon sok szempontból lehet ezt, és talán azon elgondolkodni a legérdekesebb, hogy lehet-e ezeket az elvárásokat egy olyan rendszerré formálni, ami egy élhetőbb világot eredményez?
Nézzük először a támogatottak szemszögéből. Nekik is vannak ugyanis elvárásaik. Értelmeznünk kell ezt a mi viszonylatunkban. Mert azzal, hogy beépülünk az életükbe, mint segítségnyújtó lehetőség, nekik is lesznek elvárásaik. Hiszen van, aki segít, ad, krízist hárít, akkor tegye azt, azért van….Bíznak bennünk, ez feltétele is a munkánknak.
Most nagyon próbáltunk időben rákészülni az idei karácsonyra. Egyrészt, hogy minél több családhoz eljuthassunk, másrészt, hogy mi se merüljünk ki teljesen, és maradjon egy kis energia a saját családi karácsonyunkra is. Erről általában megfeledkeznek az adni akarók, hogy mi is emberek vagyunk, és nekünk is van életünk, családunk. Szerencsére talán...
Az alapítványunk az iskolából kiindulva vállalta a családgondozásokat. Azokra koncentráltunk, akik járnak hozzánk, a suliba. A faluban ez először négy családot érintett. Már rég túl vagyunk...
