Már nem tudom, melyik kollégám jött úgy haza egyszer egy eseményről, ahol mi is megmutatkozhattunk, hogy így összegezte: “jó volt igazgyöngyösnek lenni.
Azóta is használjuk ezt a mondatot arra, mikor úgy érezzük, a legjobban ez fejezi ki, hogyan érzünk…
No igen, az érzelmek. Azt hiszem, nálunk nagyon fontosak. De talán nem is lehetne ezt a munkát máshogy végezni. Érzelem nélkül… Talán addig jó, amíg megérinti a lelkünket ez az egész, mert ez visz tovább, ez ad erőt. Az is, amikor dühösek vagyunk, elkeseredettek, de csak azért sem hagyjuk… és az is, mikor jól alakul valami, és együtt örülhetünk az apró sikermorzsának. Persze ez azért egy olyan terület, ahol nagyon észnél kell lenni. Mert az egyensúly ebben is nagyon fontos. Mint mindenben.
Az is jó, mikor látjuk, hogy “képben vannak” a munkánk összetettségéről, tájékozottak, tudják, hol dolgozunk, kikkel, és ismerik a céljainkat is.
Tovább olvasom
