2022. Az Igazgyöngy Alapítványnak ez lesz a huszonharmadik éve. Az első tíz év még az oktatásban telt, egy hat településen működő, hatszáz gyermeknek délutáni művészeti oktatást adó iskolában, a sajátos módszertan kidolgozásával, ami ma is fejlődik, igazodva a kor kihívásaihoz. Ez bővült később folyamatosan kríziskezeléssel, családgondozással, közösségfejlesztéssel, tanodával, foglalkoztatással településfejlesztésig, átfogva a társadalmi leszakadás teljes problémahalmazát.
És bővültünk földrajzilag is, hiszen először csak ott dolgoztunk, ahol az iskolánknak telephelye volt, aztán jött Told, a pilotprogramunk helyszíne, majd folyamatosan a többi falu is, hiszen a gyerekek sokfelől érkeztek hozzánk, és így egyre több településsel, családdal kerültünk kapcsolatba. Ma 17 településen végzünk folyamatos szociális munkát, és a toldi pilotprogram elemeit is kapacitásunktól függően visszük át más helyekre is. Pl. a krízsikezelés, családgondozás mellett az ösztöndíjprogramunk 15 településen éri el a tehetséges gyerekeket ebben a mentorált programban, a társadalmi vállalkozásunk 4 településen von be a Szuno kézművesprojektbe asszonyokat, és mindenhol megvan az együttműködés az intézményrendszerrel, hiszen csak velük együtt, közösen érhetünk el eredményt.
Folyamatosan épült, bővült a toldi pilotprogram is, egyre több tanodásunk lett, ma már több mint ötvenen kapcsolódnak 0-18 éves korig. És bővül a közösség is, az idei karácsonyi ünnepségen nagy örömmel láttam olyanokat is, akik eddig sosem jöttek el a programjainkra.
A sok munka bővülést hozott az Igazgyöngy csapatában is, a társadalmi vállalkozásban foglalkoztatottakkal már 36 munkatárssal dolgozunk.
Bővült a kapcsolatrendszerünk is, nemcsak a helyi intézményrendszer szintjén, hanem országosan is. Sokszor írtam már az örvendetes szakmai kapcsolatokról az egyetemekkel, a határon túli magyar pedagógusszövetségekkel, aztán több szakmai civil szervezeti hálózatban vagyunk benne, és egyre többször kapcsolódunk a tankerületekkel is, nemcsak itt, a berettyóújfaluival, ahol harminckilenc iskolával dolgozunk együtt. A FeTe program megnövelte az egyházi kapcsolódások számát, hiszen ebben a programban az Igazgyöngy az egyetlen nem egyházi szakmai megvalósító. És már nem vállalható számban kapunk meghívásokat különféle konferenciákra, tapasztalatcserékre, hiszen az élet minden területéhez hozzá tudjuk tenni a tapasztalatainkat a társadalmi leszakadás szemszögéből.
Ám mindennek a bővülésnek feltétele a fenntartás, ennek az egésznek a finanszírozása, ami nagyobb részben civil és céges támogatásokkal, kisebb részben állami támogatással (amit minden alapítványi iskola megkap, illetve a FeTe támogatás Toldra) és külföldi alapítványok támogatásából áll.
Mindez teszi tervezhetővé a munkát, aminek nagyon fontos feltétele a folyamatosság. Mert ebben a hosszú távra tervezett, összehangolt hatásrendszerben minden átmeneti felfüggesztés gyors visszarendeződést okozna, nem lehet átmenetileg abbahagyni semmit, mert a korábban befektetett munka vész kárba, és elölről kell kezdeni, ha újra indulhat.
Szerencsére nálunk még erre nem került sor. Valami csoda folytán minden elemét tudjuk vinni ennek a munkának ennyi éve. Ez, azt hiszem, ilyen ellenszélben, ebben a témában tényleg maga a csoda.
Januárban lezárjuk és kiértékeljük az előző évet, és tervet készítünk. Bár a szervezetfejlesztés régóta fontos nálunk, de az elmúlt években különösen nagy gondot fordítunk rá. Mennyi munka ez a tudásbővítés, hatékonyságjavítás!
Stratégiakészítés, hosszú-és rövidtávú tervek, forrásteremtés, oktatási és szociális innovációk, csapatépítés, kudarckezelés, külső és belső kommunikációfejlesztés, IT tudásbővítés, nyelvtanulás, üzleti tervezés, átláthatóság, az ehhez és a törvényességhez szükséges adminisztrációs rendszerek működtetése, társadalmi hatékonyságmérés, munkamegosztás, szociális dizájn…no és a rendszerrel való együttműködés, szakmai és civil hálózatosodás. Aztán az alkalmazkodás a változó környezethez, ahhoz a társadalmi közeghez, amiben az egész leszakadás formálódik, folyamatosan. Tudni és érteni annak az intézményrendszernek a működését, ami arra hivatott, hogy segítse a leszakadókat. Hiteles képet adni, nem beleesni az “ennek a tervnek sikerülnie kell” csapdájába, ami nem enged hibázni, és eltorzít mindent. Önreflektívnek maradni. Mindig. Felvállalni a hibákat és tanulni azokból.
A terv alapja a következő évre is a működés, a fennmaradás biztosítása, az ehhez szükséges hitelesség, átláthatóság, a támogatók bizalmának megőrzése. Ez azonban nincs, ha nem tudjuk bizonyítani, milyen változásokat értünk el, mi az íve ennek az egésznek, milyen beavatkozási pontokra hogyan tudunk hatni. Ehhez objektív mérések is kellenek, és kreatív útkeresések. A tavalyi év értékelése ez alapján történik, de a területek egymásra hatásával is foglalkozva. Hiszen a gyerekekre irányuló fejlesztések, melyek a legfontosabbak az Igazgyöngy életében leamortizálódnak, ha a felnőtt generációra nem próbálunk meg hatni. Ehhez kell mindaz, ami még a program része, közösségfejlesztési fókusszal, a képessé tevés jegyében. A hatásláncnak ez a lényege. Egymást támogató, a hatásokat erősítő folyamatokat kell terveznünk, menedzselnünk és elemeznünk.
Mindezt úgy, hogy a lehető legjobban építsünk azokra az emberekre, akikért dolgozunk. Mert nélkülük ezt nem lehet…csak velük, együtt, épp annyit segítve, ami szükséges a változáshoz. A közösség képessé tevése tulajdonképpen arról szól, hogy felszámoljuk magunkat. Hogy végül ne legyen ránk szükség.
Abban teljesen biztos vagyok, hogy csak a terepen tudjuk megtalálni a kiutat a generációs szegénységből. Nincs olyan elméleti modell, külföldön kipróbált példa, ami megoldást adna terepi tapasztalat nélkül. Kell persze ebbe az elméleti tudás is – ezért fontosak az egyetemi kapcsolódásaink- és kellene egy valós politikai szándék is. Olyan, ami felvállalja, hogy a rendszert teszi alkalmassá a társadalmi leszakadás mérséklésére.
Ez a politikai közeg az, ami nehezen tervezhető. A fenntartás mellett ez volt mindig a munkánk nagy kockázata. Hogyan lehet ezt az ügyet jól képviselni a különböző kormányokon átívelve is. Ez sosem volt ilyen nehéz, mint az elmúlt években. És nehéz tervet is készíteni erre, mert már a működésünk, a puszta létünk is konfliktusokat gerjeszt, hiszen szembe megy a sikerkommunikációra épülő rendszerrel. Nem tehetünk mást, mint amit eddig: következetesen a szakpolitika mentén kommunikálni. Csakhogy a szakpolitika ma egyenlő a pártpolitikával. A szakmaiság megőrzése számunkra létkérdés.
Szóval, az idei év tervei között is szerepelnek majd oktatási fejlesztések, mind a szociális készségeket kiemelten fejlesztő művészettel nevelésben, mind az egyéni fejlesztési tervekkel dolgozó tanodában. Lesznek közösségfejlesztési továbblépések, az asszonyközösséggel és a mikroközöségekkel is. A társadalmi vállalkozás Szuno projektjében a múlt évben megindult újjászervezés folytatása a terv, remélhetőleg egy-két, már alakuló szuper céges együttműködéssel megerősítve. A mezőgazdasági- élelmiszerfeldolgozási területen a stabilizálásra törekszünk majd. Az idén megújul az informatikai hátterünk is, már elkészült, és januárban mutatjuk is a webshopot, és elkezdődött a honlap újratervezése is. Van még pár izgalmas terv a tarsolyunkban… ötletben nincs hiány.
Furcsa, hogy ebben a reménytelen világban milyen optimistán fogok az Igazgyöngy 2022-es évéhez. De most így érzem. Talán azért, mert hiszek ebben a munkában. És mert érzem, sokan hisznek bennünk, segítenek minket, drukkolnak nekünk. Ez egy olyan megerősítés, ami hihetetlen erőt ad.
Vagy… egyszerűen csak azért vagyok ilyen optimista, mert én még mindig hiszek az emberekben.