Azt hiszem, egy vállalásnál nagyon fontos, hogy reálisan tervezzünk. Különben könnyen hiteltelenné válhatunk.
Olvasom a híradásokban: „ A terv szerint Magyarország vállalja, hogy 2015-re (!)100 ezer munkanélküli romát terel vissza a munkaerőpiacra; az átfogó oktatási reform révén 20 ezer cigány fiatal szerezhet szakmát, 10 ezer roma diák érettségizhet le, és 5000 tehetséges roma gyermek esélye nőhet meg arra, hogy feljebb lépjen az oktatási rendszerben.”
Persze, ott a feltételes mód. Úgy mint: szerezhet, érettségizhet, nőhet…Ez jó. Mert meghagyja a kiskaput a tervezőknek. Mert ők, a döntéshozók, a megoldást világosan látók és a problémát jól értelmezők akarták, csak: vagy a többségi
társadalom ellenállása, vagy a gazdasági helyzet, vagy a természeti katasztrófák, vagy „a romák még nem érettek meg rá”, vagy “Európa nem érti még” , vagy a “négy évvel ezelőtt tervezők nem voltak kompetensek”, stb…és hasonló okokkal meg lehet majd magyarázni, miért nem sikerült.
Mert, hogy nem fog, az már most világos. Pláne nem 4 év alatt. Persze a 100 ezer munkanélküli roma egy része majd a közfoglalkoztatásban lefedhető. Igaz, csak három hónapig, igaz, csak 4 órában, de létszám szerint sokakat foglalkoztatnak majd, közülük is, de ez csak a statisztika egyfajta értelmezése szerint eredmény. Mert a valóságban a közmunka e csoportra eső része sosem az. Egy cigány tanítványom mondta egyszer, amikor a szülei közmunkájáról érdeklődtem, hogy szerinte milyen az: – Á, az nem olyan, mint a rendes munka. – mondta. Kilenc évesen.
Bár ott a következő gondolat is: „azt szeretnénk, ha mindenütt dolgozhatnának cigányok, ahol képesek felelősséget vállalni, és megállni a helyüket”. Hm. Ehhez csak két dolog hiányzik: a munkalehetőség, és a szakképesítés. Ám erre is van terv, hiszen 20 ezer roma fiatal szerezhet szakmát. Hát, ehhez azt hiszem, tényleg valami varázslat kellene…ami ezt a szakképzési rendszert úgy alakítja át, hogy ez a szemléletében, lehetőségeiben vészesen megromlott oktatási színtér négy év alatt ezt produkálja…. pláne az általános iskola említése nélkül.
Mert a folyamat elejéről nem szól a nyilatkozat. A középiskola előtti időszakról. A szakiskola pedig nem tud mit kezdeni a funkcionális analfabétán az általános iskolából kikerülő, gyakran bukott kamaszokkal. Akik azon túl, hogy a tudásuk minimális, képességek tekintetében fejletlenek, komoly magatartászavarokkal, teljes motiválatlansággal érkeznek oda. Akik éppen ezért deviáns viselkedésükkel igyekeznek feltűnni. Vagy ez is átalakul majd, varázsütésre, amint átlépik az átszervezett szakiskolák kapuját?
10 ezer roma érettségizhet le négy év alatt…. Szép elgondolás. De hol vannak ezek a gyerekek most? Az általános iskolák nyolcadik osztályaiban errefelé nagyítóval sem lehet találni a négyes tanulmányi átlag közelében levő romát….a gimnáziumokban csak elvétve fordul elő…Nézzük feljebb. Ötezer diplomás? Négy év alatt? Ez már teljes utópia.
Ja, és ott van még 50 ezer felnőtt, aki piacképes szakképesítést szerez (könyörgöm, mit, amikor a szakképzett nem cigány sem talál munkát?!), és 80 ezer, akit képességfejlesztési programba vonnak be. (Igen, ebből már volt pár…pl.az inaktív populáció képessé tétele a munkavállalásra. Munkalehetőség nélkül. Ezekből jól leginkább a projektmenedzsment járt, a remek csapatépítő tréningekkel, jó kis óradíjakkal. Tökéletesen elszámolható pályázatok voltak Csak a hozzáadott társadalmi érték volt megkérdőjelezhető.)
Szóval, nem értem. Talán, ha csendben elsuttogják maguk között…ami úgyis kiszivárog, de akkor még mondható, hogy bocsánat, meggondolatlan volt, vagy csak vágy, álom, amit szeretnénk…. vagy, hogy a sajtó félreértelmezte…. és lehetne másnap azt mondani a hírműsorban, hogy az nem úgy van…de ezt
ország-világ előtt így kijelenteni? Ezt nem értem. Hiszen mindenki, aki egy kicsit is olvassa, megtapasztalja ennek az egész roma integrációnak a bonyolultságát sokkal óvatosabb.
Nem tudom, mi ez. A nyilvánvalóan teljesíthetetlen vállalások hangsúlyozása. Most talán nem a nagyotmondással kellene előrukkolni. Inkább egy hiteles, a valóságra építő, hosszú távú stratégia kidolgozásával. Egy betarthatóbbal. Mert attól tartok, ezeket most behajtják rajtunk. És nem azokon, akik kimondták. Mert ez nem az ő személyes vállalásuk volt.
