143. Villany karácsonyra
Próbáljuk újra és újra. Valahogy kitisztázni, másképp szervezni, megoldani. Mert jó lenne villany, ahol nincs, legalább...
Év: 2010
142. Francia manikűr
A modern kor divatja mindenhova elér. Még oda is, ahol a megjelenése egyenesen bizarr. Ahol azonban van villany, oda a tv elviszi a mintát, amihez mindenki próbál igazodni. Mert minden lány érdeklődik iránta, mindegyik olyan akar lenni, mint azok, ott, a...
141. Nincs vége
Amikor kiemelték a családból, úgy éreztem, jobb lesz neki. Mert nem akart otthon maradni. Nem volt miért. Most úgy látom, éppoly gyökértelen. Nincs, amibe kapaszkodjon. Az élete csupa bizonytalanság...
140. Mélyszegénység és harminckétezres öltöny
Talán két héttel ezelőtt kerestek az öltöny miatt. Már akkor nemet mondtam. De a kérést újra, és újra elővették, bár egyre kategorikusabban mondtam nemet. Nem értették meg, miért nem segítek...
139. Beosztással élni
Sok családnál a beosztás képességének a hiánya nagy akadály a továbblépésben. A „pénzes” napokon, amikor valamilyen jövedelmet kapnak, minden van. Kóla, kolbász, szalámi, sütemény. Aztán, a hónap végén semmi. És ez nemcsak a pénzzel van...
138. Új család születik
A héten kerestek először. Másnak a telefonján. Hogy szeretnének beszélni velem. Pénteken aztán sort kerítettünk rá. Ketten jöttek. Egy fiatalember, és egy lány. Segítséget...
137. Párhuzamos vágányokon
Azt, hogy eldolgozunk egymás mellett, már régen észrevettem. Hogy egy összehangolt ráhatás, munka sikeresebb lenne, már régóta biztosan tudom. Próbálom is, mindig, keresni a partneri hangot. Hogy együtt próbálkozzunk,...
136. Lopás, vagy megtévelyedés
Amikor a mélyszegénységben élő gyerekek között lopás fordul elő, mindig nagyon alaposan megbeszéljük. Gyerekkel, szülőkkel, és próbáljuk levonni a megfelelő következtetéseket. Persze nehéz ott erkölcsi szabályokat kialakítani, ahol gyakran a felnőttek is elnézik a lopást, sőt, alkalomadtán maguk is...
135. Ki az „igazi” cigány?
Azt már sokan megállapították, hogy a cigányok között nincs összetartás, sőt széthúzás van. Pedig jó lenne, ha legalább pár dologban össze tudnának fogni, el tudnák fogadni...
134. Ide nem ülsz!
Nem tudom, mikor oldódik ez meg. Hogy mikor tudjuk végre előítéletek nélkül elfogadni a másikat. Vagy legalább elviselni. Már az is jó...