Mindig megfogadom, hogy nyáron próbálok kicsit pihenni, töltekezni, de nem nagyon megy. Egyrészt, mert iszonyú elmaradásaim vannak beszámolókkal, hírlevelekkel, pályázati anyagokkal, amivel naponta foglalkozok ugyan, bízva, hogy egyszer csak utolérem magam, de ami előttem van, enyhén szólva frusztrál. Másrészt pedig, mert naponta felülírja a betervezetteket egy váratlan helyzet, egy látogató,...
A megoldáskeresés közben folyamatosan bővült az alapítvány által felvett területek száma, oktatás, lakhatás, egészségügy, önfenntartás, és persze sok más mellett a munkahelyteremtés is belekerült. Közösségi kert, kézműves projekt, asztalosműhely, önkéntes munka, munkaviszonyos alkalmazások kötődnek jelenleg nálunk...
A nyár különösen fontos a gyerekekkel végzett munkánkban. Évek óta tartó következetes munkával elértük, hogy fontos lett számukra a nyári tábor. Motiváló. Lehetőség egy olyan élményre, amiért érdemes küzdeni. Olyan, amit ők, a szegregátumból sosem érnének el.Most már értik, elhiszik, tudják, hogy akik igyekeznek a tanulásban, nem buknak meg, és...
Nemrég egy beszélgetésen voltam. Nőkről beszélgettünk, egészségügyről, mélyszegénységről, babavárásról, romákról. Nagyon érdekes volt több szempontból is látni ugyanazt, más társadalmi közegekben, hol a hivatali rendszer, hol a személyes élethelyzetek...
Amikor egy-egy faluban próbálunk problématérképet készíteni, hogy megértsük a helyzetet, megtaláljuk a beavatkozási pontokat, meglássuk, mire van szükség, mire van hatás az állami rendszerből és mire nincs, sok területről kell információt...
Most egy program keretében több településen ülünk össze az intézményrendszer azon képviselőivel, akiknek dolguk van a társadalom perifériáján élőkkel. Nagyon érdekes megfigyelni a problémafelvetésekben az általános és az egyedi jellemzőket, és a viszonyulásokat...
Sok mindenben mások. A kommunikációban is. Mikor elkezdtük, már akkor nyilvánvaló volt, hogy ebben is kell valami változás, valamiféle elmozdulás, mert az integrációt ez is hátráltatja. Nemrég hallottam egy gyülekezeti vezetőtől, hogy jobb, ha külön vannak, mert túl hangosak, és nekik, a nem cigányoknak más elképzelésük van a lelki gyakorlatokról...
Ehhez is mindenki ért. Annyira biztosan, hogy legyen javaslata. Mert rossz tapasztalata ugye már mindenkinek volt velük, és ez elég ahhoz, hogy megoldást is tudjon...
Nem vagyok egy kötözködő típus, alapvetően én sem szívesen konfrontálódok senkivel. De ebben a munkában nem kerülhetem el. Még, ha sokan nem is szívlelnek e miatt. Azt hiszem, változást nem lehet előidézni konfliktusok nélkül. És az integráció igencsak változásokra váró...