816. Két világ
816. Két világ

816. Két világ

Azt pontosan tudom, nekem is mekkora küzdelem volt magammal az elején, mire el tudtam engedni azt a viszonyulást, amivel egy másfajta szocializációval megjelentem ebben az egészben. Elég sok kudarc vitt odáig, hogy megértsem: nem annyi, hogy megmondjuk, mert felismertük, mit kellene másképp tenniük… Hogy pl. ki kellene takarítani, meg kellene...

Tovább olvasom

810. A közösség erősödése
810. A közösség erősödése

810. A közösség erősödése

Az Igazgyöngy az első pillanattól kezdve közösségfejlesztési fókusszal dolgozik. Ahol nincs közösség, nincsenek közösségi szabályok, ott az egyéni túlélés sajátos viszonyokat teremt. Sajátos hierarchiát, ami még inkább bezárja a változás lehetőségét a családok számára. Az egyetlen fontosság a nyomorúságban az, hogy kinek, mi és mennyi van, ebbe szűkül bele a...

Tovább olvasom

806. Az “énkép” és ami mögötte van
806. Az “énkép” és ami mögötte van

806. Az “énkép” és ami mögötte van

Az, hogyan lehet jól változást előidézni és támogatni az egyén viszonyulásában, a generációs szegénység elleni munka legnagyobb kihívása. Kényszerítve nem lehet, vagyis nem érdemes. A kikényszerített változásoknál ugyanis nagyon sokáig fent kellene tartani a kényszert, hogy az tartós, beépült változást hozzon, különben a kényszer megszűnésekor visszaáll az eredeti állapot. A...

Tovább olvasom

803. Szeptemberi találkozások
803. Szeptemberi találkozások

803. Szeptemberi találkozások

Az Igazgyöngynek, mivel az egész modell az oktatásból indul ki, mindig van egy tanév rendjéhez igazodó munkarendje… A gyerekek vannak mindig fókuszban, és a legnagyobb számban az iskolások vannak körülöttünk, így ahhoz igazodunk, szünetekkel, szabadidős programokkal és a munkatársak szabadságolásával...

Tovább olvasom

802. Tehetséggondozás a szegénységben
802. Tehetséggondozás a szegénységben

802. Tehetséggondozás a szegénységben

A pedagógiában a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egyaránt meghatározó, egymást nem kizáró, sőt támogató folyamat. Ha a mai oktatást nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, a kettő igencsak elválik egymástól, és a tehetséggondozás kap nagyobb teret, támogatást, elismerést, és ez mindenben így van, kiegészítő programokban, díjakban...

Tovább olvasom

800. Amit magunkkal hozunk….
800. Amit magunkkal hozunk….

800. Amit magunkkal hozunk….

Azt hiszem, mindannyian cipelünk gyermekkorban megélt, akkor ránk ható traumákat. Kinek több van, kinek kevesebb. Nem tudom, van-e olyan ember, akinek nincsenek ilyen dolgai, és ezért minden simán megy neki az életben, tökéletesen dönt minden helyzetben, konfliktusmentes a karrierjében és a szűkebb és tágabb kapcsolataiban is. Én -magamat is ideértve...

Tovább olvasom

793. Ami a családból jön
793. Ami a családból jön

793. Ami a családból jön

Kicsit folytatom még a szegénységről szerzett tapasztalatok megosztását. Leginkább azért, hogy érzékelhetővé tegyem, hogyan öröklődnek át viszonyulások, mert ha ezt értjük, talán jobban el tudjuk fogadni, hogy nem minden személyes döntés kérdése. Dönteni ugyanis az tud, aki előtt többféle alternatíva van, és rendelkezik azzal a világlátással, tudással, amivel különbséget tud...

Tovább olvasom

792. A szegénység etnicizálása
792. A szegénység etnicizálása

792. A szegénység etnicizálása

Azt, hogy a 19.századi szegénységeszmény él sokakban, a „tisztes szegénység” képe, a sorsát elfogadó, a családjáért küzdő, takarékoskodó, tiszta, dolgos, szerény, alázatos, hálás ember képe, azt régóta látom. Sokszor írtam már itt arról, hogy a 21.századi szegénység már nem ilyen, áthatja a fogyasztói társadalom, a világ változásai, és egyszerűen másképp...

Tovább olvasom